A kor előrehaladtával a különböző betegségek kialakulásának veszélye is megnő, a sikeres kezeléshez azonban időben fel kell ismerni a problémát. Negyven felett minden nőnek javasolt rendszeresen ellátogatni az alábbi szűrésekre.

Viszkető, vörös foltok, hasmenés, görcsös fájdalom, hányinger, fulladás. Gyakori, hogy az érintettnek fogalma sincs, mi okozza a tüneteket. Bőrbetegség? Gyomorrontás? Vírus? A magyarázat sokszor egészen más: ételallergia. A felsoroltak ugyanis ennek a legjellemzőbb tünetei. És akkor még a különféle táplálékérzékenységekről nem is beszéltünk…

A táplálékérzékenység azért nehéz terep, mert eleve nem könnyű rájönni, hogy egyáltalán erről van-e szó, és ha igen, akkor pontosan milyen ételféleségektől lesz rosszul valaki. A cöliákia, vagyis a gluténérzékenység egyre gyakoribb jelenség. Az első lépés a pontos diagnózis.

A sziklaszilárd immunrendszerrel büszkélkedni szokás, pedig súlyos következményekkel járhat, ha valami „túl jól” működik a testünkben. Például meddőséget és sorozatos vetélést okozhat, ha egy nő természetes védekezőrendszere acélosabb a kelleténél.

A családi nyaralást egy pillanat alatt tönkrevágja, ha egy helyi, egzotikus ételből eszel, ami allergiás reakciót vált ki a szervezetedből. Hányás, hasmenés, csalánkiütés, torokviszketés... Mire kell vigyázni nyaralás közben?

Hónapok óta halálesetektől, súlyos megbetegedésektől és termékvisszahívásoktól hangos a sajtó, hiszen Európa több országában tombol a listeriajárvány, melynek gócpontja egy hazai mirelitüzem. Elég az innen származó termékeket elkerülni ahhoz, hogy biztonságban legyünk?

Tüdőtuberkulózis: így hívják azt a betegséget, amit legtöbbször csak TBC-ként vagy tüdőbajként emlegetünk. Szerencsére Magyarországon ritkán találkozni vele, de talán épp ezért meglepő, amikor „nem várt” helyeken is felbukkan – mint idén nyáron is történt.

Az interneten kedvünkre válogathatunk az önkitöltős stressztesztek közt: a megbízhatóság problémáján túl ezekkel az a baj, hogy nem adnak választ arra, milyen magas például a kortizolszintünk, vagy arra, hogy a szívünk mozgásterét mennyire szorítja össze a stressz. Pedig életet menthet, ha ezekkel tisztában vagyunk.

A legújabb kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás, pontosabban a koffein segíthet a szívinfarktus megelőzésében. Sőt, eszpresszót még a szívinfarktuson átesettek is ihatnak.

A molekuláris allergiavizsgálat megmutathatja, hogy az allergén mely összetevőjére vagyunk érzékenyek. Tejallergia esetén például az is lehet, hogy a vizsgálat után kiderül, hogy a madártejet megehetnénk.

Nem szükséges kellemetlen vércukor-terheléses vizsgálat az inzulinrezisztencia gyanúja esetén. Elég egy egyszerű vérvétel, amelynek során egyetlen hormon, az adiponektin szintjét vizsgálják.

Bár úgy hívják, valójában nem is vitamin, viszont a hatása (hiánya) szinte minden szervünkben érezhető.

Abban a korban élünk, amikor szinte természetessé válik az az élethelyzet, hogy más országban dolgozunk és élünk. Ki ilyen, ki olyan okokból keresi a megélhetés határon túli formáit. Talán egy életkezdő huszonéves kalandvágyból, és a nyelvtudás miatt, mások bizony színtisztán a pénzkereset, „jobb lét” reményében kényszerülnek rá. Szerintem szerencsés, aki párkapcsolat nélkül vág bele… A távolság nem csak megszépíti a viszonyokat.

A mi szerelmi történetünk nem egy sablonos szappanopera forgatókönyve, az már biztos. Szilvit Szlovákiában ismertem meg, a szülővárosomban. Nekem szerelem volt első látásra, ő – saját bevallása szerint – izgalmasnak és különlegesnek tartotta a találkozásunkat. Mivel csak két hetet töltött el a rokonainál, így igyekeztem mindent megmutatni a városból, és persze magamból is. Hát, nem volt egy szégyenlős lány, annyit mondhatok. Így aztán a két hét elsuhant, mi meg ott álltunk a busz mellett és szorongattuk egymás kezét…

Számtalan újságcikk, blog bejegyzés és fórum foglalkozott az elmúlt hetekben azzal, hogy „azonosították az Árpád-ház DNS-ét”, és a vizsgálatot végző kutatócsoport vezetőjét Kásler Miklós professzort idézve „ha lesz rá forrás, és részletesebben meg tudjuk vizsgálni a DNS-eket, akkor apai ágon vissza tudunk menni az Árpádok eredetéhez, megtudhatjuk, pontosan milyen népcsoportokból tevődtek össze az Árpád-ház tagjai…”

Melyik családban ne merült volna fel, hogy vajon honnan származhat, milyen ősök vére keveredik benne? A genetika olyan dinamikusan fejlődő szakterület, amely az elmúlt évtizedekben komoly válaszokat adott a tudomány számára, de egyben olyan eszközzé is vált, amellyel a hétköznapi emberek is élhetnek.