Ha a különböző emésztési gondok, krónikus fáradtság, hajhullás, bőrproblémák, kóros fogyás hátterében a glutént sejtjük bűnösnek, ne kezdjünk bele rögtön egy diétába. Először vessük alá magunkat egy alapos kivizsgálásnak, mert egészségünk megőrzése és a kezelés szempontjából nem mindegy, hogy pontosan mi okozza a panaszainkat.

Az új koronavírus által okozott betegséget, a COVID-19-et könnyű összetéveszteni a sok esetben hasonló tüneteket mutató szezonális influenzával. Melyek a legfontosabb különbségek és hasonlóságok? Kiderül az alábbi összeállításból.

Európában elsőként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) virológiai munkacsoportjának szakemberei izolálták a koronavírust egy beteg székletmintájából – tájékoztatta Jakab Ferenc professzor, a miniszterelnök által korábban felállított koronavírus-kutató akciócsoport vezetője a közelmúltban az MTI-vel.

A magyarországi koronavírus-járvány a második – a csoportos megbetegedések- szakaszban van. Ez azt jelenti, hogy a vírus Magyarország egész területén előfordulhat. A fertőzés közösségben, közeli érintkezés és cseppfertőzés útján terjed. „Ezért nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, és aki teheti, az maradjon otthon, tartsa be az szabályokat és az ajánlásokat” – olvasható a kormány hivatalos tájékoztató weboldalán, a koronavirus.gov.hu-n. A járvány terjedésének megfékezése és a megelőzés érdekében érdemes megismernünk az „első számú közellenséget.” Ebben segít az alábbi összefoglaló.

Néha természetes, hogy felpuffadunk, amennyiben azonban a probléma állandósul, érdemes utánajárni a lehetséges kiváltó okoknak. Cikkünkben összegyűjtöttük azokat az állapotokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel idézhetik elő a kellemetlen panaszt.

Tejfehérje-, glutén-, szója és mogyoró, csak hogy a leggyakoribb allergiát okozó táplálék-összetevőket említsük. Bármelyikük fogyasztása akár végzetes anafilaxiás sokkot is előidézhet az arra érzékenyeknél. Ezért is különösen fontos, hogy időben kiderüljön, ha valaki ételallergiás.

Ha azt hiszed, még fiatal vagy a rákhoz, és inkább a szerelmed tapogassa a melledet, akkor először nézz körül a családodban, aztán menj el szűrővizsgálatra, és kezdj el nyugodtan félni, mert az is sokkal jobb, mint belehalni. Dr. Magenheim Rita Németországban élő szülész-nőgyógyász is azt hitte, hogy még túl fiatal, biztonságban van…

A nők kardiovaszkuláris tünetei főként a menopauza után válnak egyre hangsúlyosabbá - habár a szív és érrendszeri betegségek kockázata mindenképpen növekszik az életkorral.

Amikor ez az interjú készült, Juhász Tímea még Timcsi volt, szókimondó lány dús keblekkel – az egyikben 7 centis daganattal. Harmincöt évesen emlőeltávolító műtét előtt állt. Eltelt pár hét azóta, és a keblek már nincsenek. Timcsinek elkezdett kinőni a haja, Timcsiből pedig Tímea lett, aki küzd az életéért.

Joggal feltételezzük, hogy egy tüdőrákban szenvedő idős nő visszafogottan éli az életét, ám Eileen Hewsont nem ilyen fából faragták. Szupernagyi a csúcsra tör!

A rákos esetek akár 40 százaléka megelőzhető lenne Magyarországon, ha az emberek rendszeresen részt vennének a szűrővizsgálatokon.

A rosszindulatú daganatok fejlődésével párhuzamosan bizonyos, az adott daganatot jellemző markerek szintje megemelkedhet a szervezetben. Ezek segítenek az orvosnak felismerni a betegséget, megállapítani, mennyire hatékony a kezelés, illetve a daganat kiújulását is jelezhetik.

A tél végére a magyar lakosság komoly hányadát érinti a napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin hiánya. Megfelelő mennyiség híján azonban immunrendszerünk meggyengül, ami akár súlyos következményekkel is járhat.

A HPV veszélyei azonos mértékűek a méhnyakrákéval, vagyis női problémáról van szó. Sokan gondolhatják így. Pedig a vírustörzs okozta betegségek a férfiakat is vastagon érintik.

A tejcukor-érzékenység bár örökletes, de nem veleszületett állapot. Fokozatosan alakul ki és számos kellemetlen panasszal jár. Öröm az ürömben, hogy ha jelentkeznek a tünetek, és igazolódik a laktózintolerancia, jogosultak vagyunk adókezdvezményre.

„Mi van, ha továbbadom?” – teheti fel magának a kínzó kérdést az, akinek esélye lehet genetikai betegségeket „örökbe adni” gyerekeinek. A hemofília esetében – az orvostudomány mai állása mellett – a válaszok inkább megnyugtatók, de azért még akadnak kérdések.