Ígéretes az antitest-terápia az új koronavírus által okozott megbetegedés kezelésében

Az új koronavírus megbetegedés kezelésére jelenleg nem állnak rendelkezésre specifikus gyógyszerek és oltás sem, ezért kerülhetett sor a passzív immunizálást használó terápia alkalmazására. A passzív immunizálás lényege, hogy a már meggyógyultak szervezetéből a betegség alatt immunválaszként termelődött ellenanyagot nyerik ki és használják fel. A plazmatranszfúziós eljárás nem a megelőzésben, hanem a gyógyításban nyújthat segítséget, mivel kívülről juttatnak a szervezetbe antitesteket, amelyek alapvetően akkor tudnak hatni, ha a vírus jelen van a páciens szervezetében. A vakcina megjelenéséig az antitest-terápia nagy segítséget jelenthet a COVID-19 gyógyításában, hiszen támogatja a szervezet SARS-CoV-2 vírus elleni harcát.

Mi is az a vérplazma?

A vér halványsárga színű összetevője a vérplazma, amely a vérben található anyagokat oldott állapotban tartja és amely a teljes vérmennyiség 50-60%-át teszi ki. A vérplazma jelentős része víz, de találhatók benne fehérjék, cukrok, vízoldékony vitaminok, ásványi anyagok, hormonok, valamint a véralvadáshoz szükséges anyagok is, mindezek oldott állapotban. A vérplazmában keringő fehérjék között találjuk az immunglobulinokat vagy más néven antitesteket, amelyek az immunrendszer részeként segítik a szervezetet megvédeni a fertőzésektől.

A vérplazmához plazmaadás útján jutnak. Az eljárás során úgy veszik le az alany vérét, hogy közben átáramoltatják egy plazmaferezis-készüléken, amely a plazmával együtt kiszűri a vérből az antitesteket is, míg a sejtes elemeket tartalmazó részt visszajuttatják a donorba. Egy-egy alkalommal körülbelül a teljes vérmennyiség egyötödét veszik le, ami nagyjából 0,8-1 liter plazmát jelent.

Hogy mutatható ki az antitest jelenléte a szervezetben?

A vérmintából végzett szerológiai vizsgálatok adnak választ arra, hogy jelen vannak-e a vírus ellen termelődött ellenanyagok (antitestek) a szervezetben, azaz megmutatják, hogy korábban találkoztunk-e a vírussal és beindult-e már a szervezet válaszreakciója. Ezek a tesztek amellett, hogy hasznosak a betegség lefolyásának figyelemmel kísérésében, segítenek a tünetmentes fertőzöttek, illetve a fertőzésen már átesett, immunitást szerzett személyek felderítésében is.

Milyen SARS-CoV-2 szerológiai tesztek léteznek jelenleg?

Az egyik a rapid antitest tesztek csoportja, amelyek a vizsgált személy vérében található SARS-COV-2 specifikus korai (IgM) és késői (IgG) típusú ellenanyagok gyors kimutatására szolgálnak. Számos ilyen teszt van forgalomban hazánkban is, de kérdés, hogy ezek esetében milyen gyártói bevizsgálási adatok állnak rendelkezésre, milyen a teljesítőképességük és ezeket mennyire tudja igazolni professzionális laboratórium a gyakorlatban. A vizsgálat előnye, hogy gyorsan elvégezhető (15 perc) és kedvező az ára. Hátránya ugyanakkor, hogy sokkal több fals eredmény születik, mint az automatizálható antitest–tesztek esetében (ELISA, kemilumineszcens assay-k stb.). Jelenleg több, piacon levő teszt is csak kutatási célra használható, és nem rendelkezik diagnosztikai minősítéssel!

A szerológiai tesztek másik nagy csoportjába tartoznak az automatizálható, ELISA és kemilumineszcens immunoassay alapú tesztek. Ezek a tesztek a SARS-CoV-2 elleni korai (IgM) vagy a késői (IgG) típusú ellenanyag jelenlétét és mutatják ki vérből, pár óra alatt. Alátámasztják a fertőzés diagnosztizálását, kiegészítik a közvetlen kórokozó kimutatási módszereket, valamint felhasználhatóak epidemiológiai adatok gyűjtésére is. Mint minden fertőzés esetében, így az antitest kimutatásánál is alapszabály, hogy két betegmintát (egyet a betegség 1. hetéből, a másikat 2–3 héttel később) kell megvizsgálni a biztos eredményért. A módszer előnye, hogy érzékenyebb és megbízhatóbb a rapid antitest teszteknél, így jelentősen kevesebb álpozitív vagy álnegatív eredményt ad.

Amint a megfelelő tesztek elérhetők lesznek, cégünk is ezt a jóval biztosabb eredményeket adó módszert alkalmazza!

Forrás:

COVID-19 vizsgálati lehetőségek
MTI
Wikipédia