TORCH-vizsgálatok

TORCH-vizsgálatok


Azokra a mikroorganizmusokra, melyek a várandósság alatt különböző mértékben károsíthatják a magzatot, a TORCH betűszót használják. Az összefoglaló elnevezés a kórokozók kezdőbetűiből áll össze: Toxoplasma gondii, „Others” (egyéb mikrobák), Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok.

A terhesség alatt bekövetkezett fertőzés következménye lehet vetélés, méhen belüli elhalás, koraszülés, magzati életben létrejövő fejlődési rendellenességek, tünetekkel járó fertőzés az újszülöttön, illetve tünetmentes fertőződés is előfordulhat. Tünetmentes esetben a későbbi életkorban kialakult megbetegedésből feltételezhető intrauterin fertőzés. Ezen súlyos és kevésbé súlyos perinatalis megbetegedések megelőzhetők, illetve csökkenthetők lennének a nők terhesség előtti, vagy terhesség alatti vizsgálatával, és az újszülöttek szűrésével, nyomonkövetésével.

Magyarországon nincs lehetőség arra, hogy ezeket a vizsgálatokat szűrés céljából térítésmentesen elvégezzük, mivel az ilyen vizsgálatokat a társadalombiztosítás csak diagnosztikus célból finanszírozza. A szűrővizsgálatot érdemes még a tervezett terhesség előtt elvégezni a szerológiai státusz tisztázása érdekében. A szerológiai eredményekből kiderül, hogy mely kórokozók esetében nem kell friss fertőzéstől tartani a terhesség alatt, mert már átvészelte a páciens, és hosszan tartó védettség alakult ki. A vizsgálatokból az is megtudható, hogy melyik az a fertőzés, amin a páciens átesett már, és bár a kórokozó reaktiválódhat, de sokkal kisebb veszéllyel jár ez esetben a magzatra, mintha primeren fertőződne majd a terhesség alatt. Az eredményekből az is látszik, hogy mely kórokozóval nem fertőződött még a terhessége előtt, tehát fogékony egy esetleges expozíció esetén.

Fogékonyság fennállásakor két lehetőség kínálkozik.

Bizonyos kórokozók esetében lehetőség van védőoltás beadására, ha még több hónappal a tervezett terhesség előtt áll a páciens.

Azoknál a mikrobáknál, melyek ellen nincs megfelelő oltóanyag, bizonyos időközönként folyamatos nyomonkövetés ajánlott a várandósság alatt. Ha a szerológiai nyomonkövetés során pozitívvá válik az antitest vizsgálati eredmény, az biztos diagnózisa lehet a fertőződésnek (bizonyítja, hogy a két vérvétel közt zajlott le az infekció).

Egy terhesség alatti friss fertőzés esetén is több lehetőség kínálkozik (kórokozótól függően). Terhesség alatt bizonyos esetekben specifikus terápia áll rendelkezésre, ami csökkenti a magzati károsodás valószínűségét, emellett követhető a magzat állapota, és az újszülött követése is megtörténik. Ha nincs az adott kórokozóra specifikus kezelés, akkor a magzat állapotának nyomonkövetése mellett esetleg vizsgálható a magzati fertőződés létrejötte, és később az újszülöttekben vizsgálható a megbetegedés ténye.

Amennyiben a tervezett terhesség előtt nem történtek meg a szűrővizsgálatok, a szűrés elvégezhető a várandósság alatt is, lehetőleg minél korábbi szakaszban. Ha csak később történnek a gravida első szerológiai vizsgálatai, akkor nem mindig állapítható meg biztonsággal, hogy a fertőzés a terhesség előtt vagy az alatt történt-e. A terhesség előtt hónapokkal vagy régebben történt infekció esetén nem kell az adott mikroorganizmus által okozott súlyosabb magzati károsodásokra számítani.

A szűrővizsgálat során a kórokozóval szemben termelődött IgM és IgG típusú ellenanyagok (antitestek) kimutatását végezzük el. Az eredményektől függően további vizsgálatokat végezhetünk a pontos szerostátusz tisztázása érdekében. Előfordulhat, hogy ennek érdekében ismételt minta beküldését kérjük. Mit jelentenek az eredmények? A szerológiai vizsgálat értékelése során fogékonyságot jelent, ha az adott kórokozóra specifikus antitest nem mutatható ki. Átvészeltség esetén csak kórokozó- specifikus IgG típusú antitest mutatható ki, IgM típusú antitest nincs jelen. Ha az IgM eredmény pozitív, az jelezhet jelenleg is fennálló (akut) fertőzést. Ebben az esetben további vizsgálatokat kell végezni, mivel az IgM perzisztálás vagy álpozitivitás lehetősége miatt ez önmagában nem bizonyító értékű. A továbblépés történhet az IgA típusú antitest vizsgálatával (bizonyos kórokozók esetén ez rövidebb ideig marad pozitív), illetve az IgG aviditás vizsgálatával. Az IgG típusú antitest mennyiségének vizsgálatához ugyanolyan szerológiai módszerrel szükséges megvizsgálni a páciensnek egy későbbi (kórokozótól függően 2-4 hét múlva) időpontban levett vérmintáját. Akut infekciót általában négyszeres IgG ellenanyagszint-emelkedés igazol.


Klinikailag más eljárást igényelnek a következő mikrobiológiai eredmények:
  • Szeronegativitás: IgG és IgM is negatív
    Fogékonyság a megbetegedésre (még nem fertőződött az adott kórokozóval). Fertőzés veszélyének kitett gravida esetében ellenőrzés javasolt.
  • IgG pozitív, IgM negatív:
    Átvészeltség, friss fertőzés nem valószínű. Legkevésbé veszélyes a magzatra, ha már a terhesség előtt ilyen a szerostátusz.
  • IgM pozitív:
    Friss fertőzés lehetséges. További vizsgálatok szükségesek az infekció igazolásához. Új vérminta beküldése szükséges ugyanabba a laboratóriumba a minták egyidejű, párhuzamos vizsgálatához.
  • IgG ellenanyag mennyiségének jelentős emelkedése a mintapárban:
    Friss fertőzés valószínű. Ha ez a terhesség előtt történt, a magzatra nem lesz veszélyes. A kismama továbbküldendő infektológiai szakrendelésre.
  • Szerokonverzió: szeronegativitás után a következő mintában szeropozitivitás látható.

A két mintavétel között friss fertőzés lezajlására utaló szerológiai jel. Ha az első mintavétel a terhesség előtt történt, a második pedig a terhesség korai szakaszában, akkor a fertőzés a terhesség előtt történhetett, és a magzatra nem lesz veszélyes. Ha mindkét mintavétel a terhesség alatt történt, a gravida ebben az esetben továbbküldendő infektológiai szakrendelésre.
(A megjelenő ellenanyagok a két mintavétel között kapott védőoltásnak köszönhetően is jelen lehetnek.)


Mintavétel és mintatárolási információk:
  • Vizsgálatkérőlap típusa: vizsgálatkérő lap szerológiai vizsgálatokhoz
  • Minta típusa: vér (natív vér, savó vagy plazma)
  • Mintavétel módja: vénapunkció. Ideje: bármikor, nem szükséges éhgyomor
  • Mintavétel mennyiségi igénye: 1 cső natív vér
  • Mintatárolás és szállítás: 
    A natív vér hűtőszekrényben 4° C-on 1-2 napig tárolható. 
    Savó beküldése esetén a savó 2 napig 4° C-on tárolható, hosszabb ideig -20° C-on fagyasztva tárolandó.


Vissza az ajánlott vizsgálatainkhoz