LDL-koleszterin
LDL-koleszterin
Élettani, kórélettani háttér:
A vérzsírok (lipidek) a plazmában lipoprotein-szemcséket alkotva és fehérjékhez kötődve szállítódnak, amelyek egyik típusa az LDL-koleszterin (kis sűrűségű lipoprotein). Az LDL-koleszterin nagyrészt koleszterinből és azon kívül azonos arányban foszfolipidekből, fehérjékből és trigliceridekből áll. A sejtekbe egy speciális sejtfelszíni receptor – az úgynevezett apoprotein- B receptor – segítségével jut be, majd a sejt energiaforrásként hasznosítja. Az LDL-koleszterint „rossz” koleszterinnek tartják, mivel az oxidálódott LDL-koleszterint az érfal simaizom sejtjei fokozottan felveszik, így ezekben a sejtekben a koleszterin felhalmozódik, és úgynevezett „habos” sejtekké válnak, amelyek atherosclerosishoz vezethetnek.
Klinikai jelentőség:
Mérése segít a szív- és érrendszeri betegségek, legfőképpen az atherosclerosis korai felismerésében és a lipid anyagcserét érintő betegségek monitorozásában.
Laboratóriumi módszer:
Enzimatikus spektrofotometria
Eredmények értelmezése:
A magas LDL-koleszterin érték növeli a szív- és érrendszeri, legfőképp az atherosclerosis kockázatát, azonban értékét érdemes a többi lipid paraméterekkel (LDL-koleszterin, koleszterin, triglicerid) együtt és azokhoz viszonyítva értékelni.
Az LDL-koleszterin és a triglicerid értékének együttes emelkedése különösen nagy kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására.
A csökkent LDL-koleszterin utalhat alultápláltságra és felszívódási zavarokra.
Preanalitikai információk:
A laboratóriumi vizsgálathoz nem szükséges éhgyomri vérvétel. A vérvétel szérumos (sárga kupakos) csőbe történik.
Forrás:
Debreczeni Lóránd és Kovács L. Gábor, Gyakorlati laboratóriumi medicina, 201.o.
www.labtestonline.org
A vizsgálat ára: 940 Ft
Eredmény kiadás: 1 munkanap