Minden, amit a COVID Pajzs csomagról tudni érdemes

Minden, amit a COVID Pajzs csomagról tudni érdemes

Bár a COVID-19 megbetegedést okozó új típusú koronavírus (SARS-CoV-2)  aránylag fiatal fertőző ágens, az elmúlt hónapok intenzív kutatásainak köszönhetően egyre többet tudunk róla. Már a legelső közleményekből kiderült a vírus rendkívül furcsa viselkedése: egyesek teljes mértékben tünetmentesen vészelik át a fertőzést, míg mások rendkívül súlyos szövődményekkel szembesülnek. Természetes hát, hogy mélyreható vizsgálatok indultak e rendkívül kontrasztos viselkedés biológiai hátterének felderítésére. A genetikai tényezők és társbetegségek mellett szemmel láthatóan nagy jelentősége van a táplálkozási-tápláltsági tényezőknek, különös tekintettel bizonyos jól vizsgálható vitamin és ásványi komponenseknek. A SYNLAB Hungary Kft. ennek megfelelően alakította ki COVID Pajzs laboratóriumi csomagját, mely segítségével képet kaphatunk egyéni SARS-COVID-19 kockázatunkról.


A 2019-es koronavírus-járvány kitörése óta számos kutatást végeztek, hogy kiderítsék a főbb fertőzési útvonalakat. Az elsődleges útvonal továbbra is a kontakt- és cseppfertőzés, de ma már a főbb járványügyi szervezetek (WHO, CDC) sem zárják ki a felület- és aeroszolfertőzés lehetőségét.

D-vitamin

Szignifikáns negatív korreláció figyelhető meg az egyes európai országok átlagos, szérumban mért D-vitamin szintje és az egy főre jutó COVID-19 fertőzések száma között. (Ali, 2020)

Olaszország és Spanyolország lakosai körében a többi országnál jóval jelentősebb D-vitamin hiány figyelhető meg (átlagos 25OHD <0.25 ng/L), ezzel párhuzamosan a korosztályos fertőzési kockázat is jelentősen magasabb körükben, mint a többi európai ország lakosainak körében. (Daneshkhah et al., 2020)

A D-vitamin hiánya több ponton is hozzájárul az ARDS kialakulásához, valamint kapcsolatba hozható a trombotikus epizódok emelkedett számával, mely gyakran megfigyelhető szövődménye a COVID-által indukált vasculitisnek. Az elégtelen vagy alacsony D-vitamin-szint együtt jár a gyulladásos citokinek fokozott termelésével, valamint a felső-légúti fertőzések és a tüdőgyulladás fokozott kockázatával. D-vitamin-hiány gyakrabban figyelhető meg cukorbetegeknél és túlsúlyos személyeknél. E két faktor közismert rizikótényező a COVID-19 fertőzöttek esetében. (Kenneth Weir et al., 2020)

A D-vitamin hatásmechanizmusai

Az elmúlt években számos molekuláris támadáspontot azonosítottak, melyen keresztül a D-vitamin protektív hatását kifejtheti. A megfelelő D-vitamin ellátottság indukálja egyes antimikrobiális peptidek (cathelicidin, defensinek) termelését, melyek csökkentik a virális replikációs rátát. Vírusfertőzések során a tüdő alveoláris epithel sejtjei a D-vitamint aktív D-hormonná alakítják, mely hatására a lokális cathelicidin termelődés fokozódik.

A D-vitamin csökkenti a gyulladásos citokinek (TNFα és NFκB) koncentrációját, valamint fokozza az anti-inflammatorikus citokinek termelődését. (Ali, 2020) A magasabb D-vitamin státusz mérsékli a citokinvihart és a következményes sokszervi károsodást.

A vírus szaporodása és a fertőzés tipikus keringési szövődményei miatt a vérnyomás szabályozás, azon belül is az angiotenzin-ACE rendszer kiemelt figyelmet kapott. Az angiotenzin-2 a renin-angiotenzin-aldoszteron tengely egyik peptid hormonja. Legismertebb hatása, hogy az aldoszteron termelés fokozásán és a hozzá kapcsolódó szisztémás vazokonstrikción keresztül masszívan megemeli a vérnyomást. Az ACE2 közvetlenül katalizálja az angiotenzin 2 lebontását, így csökkenve annak vérnyomás emelő hatását. A COVID-19 fertőzés csökkenti az ACE2 szintjét és aktivitását, mely az angiotenzin-2 felhalmozódásával jár. Az angiotenzin 2 emelkedett szintje fokozza az ARDS, miokarditisz és szívizomkárosodás kockázatát. A D-vitamin kiegészítés csökkenti a renin felszabadulását, így csökkentve az angiotenzin 2 felhalmozódását (Aygun, 2020).

Fertőzési kockázat és kimenetel

Egy, közel 4300 beteg adatai feldolgozó vizsgálat szerint D-vitamin hiányban szenvedők körében 21,6%-os COVID-19 fertőzési kockázatot tapasztaltak, míg megfelelő D-vitamin ellátottság mellett csak 12,2%-ot (Meltzer et al., 2020) Ezzel párhuzamosan több klinikai vizsgálat is igazolta, hogy betegség kimenetelének súlyossága szignifikánsan összefügg a beteg D-vitamin ellátottságával: minden egyes szórásnyi (SD) eltérés a szérum D-vitamin szintben 7,94-szeresére növelte az enyhe lefolyás valószínűségét a súlyos kimenetelhez képest, és 19,61-szeresre a kritikus klinikai kép kialakulásához képest. (Alipio, 2020)

Cink

A cink hatása az antibakteriális és antivirális immunitásra, valamint a gyulladásos folyamatokra jól ismert. In vitro vizsgálatok alátámasztották, hogy a cink specifikus antivirális hatást válthat ki a SARS-CoV2-re a virális RNS polimeráz gátlásán keresztül (Bauer et al., 2020), valamint hozzájárulnak a sejtmembrán struktúrák stabilitásához, így csökkentik a vírus inváziós képességeit. A cink általános antivirális hatása számos celluláris reakció eredője, melyek közül kiemelkedik az attachhment és uncoating folyamata. A cink ezeken felül hatással van a replikáz poliproteinek proteolitikus módosítására, valamint az RNS-dependens RNS polimeráz működésére több ismert vírustörzsben (rhinovírus, HCV, influenzavírus), valamint károsítja az RNS szintézis útvonalait nidovirus törzsekben, ahova a SARS-CoV2-is tartozik. (Kumar et al., 2020)

Leptin

Az elhízás széles körben befolyásolja az immunvédekezésben résztvevő sejtes és humorális elemeket, melynek hatására szubklinikai, szisztémás gyulladás, és ezzel párhuzamosan csökkent immunfunkciók figyelhetők meg. A citokin szignalizáció jellegzetesen romlik, az interferonválasz késik, melyek csökkentik a virális clearance sebességét és hatékonyságát. (McCartney et al., 2020)

A leptin szintje a zsírtömeggel arányosan emelkedik, és a magasabb zsírtömeg, valamint leptin szint csökkenti a virális clearance hatékonyságát és sebességét, ezzel is hozzájárulva a tüdőgyulladás kialakulásához. (Sacco et al., 2020) A zsírsejtek által szekretált leptin pro-inflammatorikus hatású, valamint emelkedett szintje fokozza a mortalitási rátát ARDS-es betegek esetében. Emelkedett CRP, IL-6, és szérum leptin szint figyelhető meg leptin rezisztenciában és az elhízottak esetében, mely hozzájárul a körükben tapasztalható magasabb halálozási kockázathoz. (Banerjee et al., 2020)


A COVID Pajzs csomaggal képet kaphatunk szervezetünk D-vitamin és cink ellátottságáról, valamint a nagy kockázatot jelentő leptin szintjéről. A COVID-19 specifikus IgG vizsgálat segít feltárni a már lezajlott vírusfertőzést és a specifikus immunválasz meglétét.


Forrás:

Ali, N. (2020). Role of vitamin D in preventing of COVID-19 infection, progression and severity. In Journal of Infection and Public Health. https://doi.org/10.1016/j.jiph.2020.06.021
Alipio, M. (2020). Vitamin D Supplementation Could Possibly Improve Clinical Outcomes of Patients Infected with Coronavirus-2019 (COVID-2019). SSRN Electronic Journal. https://doi.org/10.2139/ssrn.3571484
Aygun, H. (2020). Vitamin D can prevent COVID-19 infection-induced multiple organ damage. Naunyn-Schmiedeberg’s Archives of Pharmacology. https://doi.org/10.1007/s00210-020-01911-4
Banerjee, M., Gupta, S., Sharma, P., Shekhawat, J., & Gauba, K. (2020). Obesity and COVID-19: A Fatal Alliance. In Indian Journal of Clinical Biochemistry. https://doi.org/10.1007/s12291-020-00909-2
Bauer, S. R., Kapoor, A., Rath, M., & Thomas, S. A. (2020). What is the role of supplementation with ascorbic acid, zinc, vitamin D, or N -acetylcysteine for prevention or treatment of COVID-19? . Cleveland Clinic Journal of Medicine. https://doi.org/10.3949/ccjm.87a.ccc046
Daneshkhah, A., Eshein, A., Subramanian, H., Roy, H. K., & Backman, V. (2020). The Role of Vitamin D in Suppressing Cytokine Storm in COVID-19 Patients and Associated Mortality. MedRxiv.
Kenneth Weir, E., Thenappan, T., Bhargava, M., & Chen, Y. (2020). Does Vitamin D deficiency increase the severity of COVID-19? Clinical Medicine, Journal of the Royal College of Physicians of London. https://doi.org/10.7861/CLINMED.2020-0301
Kumar, A., Kubota, Y., Chernov, M., & Kasuya, H. (2020). Potential role of zinc supplementation in prophylaxis and treatment of COVID-19. Medical Hypotheses. https://doi.org/10.1016/j.mehy.2020.109848
McCartney, S. A., Kachikis, A., Huebner, E. M., Walker, C. L., Chandrasekaran, S., & Adams Waldorf, K. M. (2020). Obesity as a contributor to immunopathology in pregnant and non-pregnant adults with COVID-19. American Journal of Reproductive Immunology. https://doi.org/10.1111/aji.13320
Meltzer, D. O., Best, T. J., Zhang, H., Vokes, T., Arora, V., & Solway, J. (2020). Association of Vitamin D Status and Other Clinical Characteristics With COVID-19 Test Results. JAMA Network Open. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2020.19722
Sacco, V., Rauch, B., Gar, C., Haschka, S., Potzel, A. L., Kern-Matschilles, S., Banning, F., Benz, I., Meisel, M., Seissler, J., & Lechner, A. (2020). Overweight/obesity as the potentially most important lifestyle factor associated with signs of pneumonia in COVID-19. MedRxiv.



Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz