Koronavírus újratöltve – helyzetjelentés a diagnosztika frontvonalából

Koronavírus újratöltve – helyzetjelentés a diagnosztika frontvonalából

Lassan már fél éve tart az életünket alaposan felforgató és az ősz beköszöntével még inkább erőre kapó koronavírus-pandémia. Az eddigi időszak tapasztalatairól és az előttünk álló kihívásokról a SYNLAB orvosigazgatójával, Dr. Csernák Zsolttal beszélgettünk.Lassan már fél éve tart az életünket alaposan felforgató és az ősz beköszöntével még inkább erőre kapó koronavírus-pandémia. Az eddigi időszak tapasztalatairól és az előttünk álló kihívásokról a SYNLAB orvosigazgatójával, Dr. Csernák Zsolttal beszélgettünk.


Hogyan jellemezné az elmúlt fél évet?

A helyzetet, amiben vagyunk, leginkább egy háborúhoz tudnám hasonlítani. Csak itt az ellenség szemmel nem látható, hiszen egy 0,1 mikron nagyságú vírusról van szó. A tavaszi időszak főleg a védekezési stratégia gyors és hatékony kialakításáról szólt, emellett a laboratóriumok részéről bevezetésre kerültek azok a diagnosztikai megoldások, amelyek lehetővé teszik a vírus megbízható kimutatását. Párhuzamosan ezzel, a tudományos világban is elindult egy óriási összefogás, a COVID-dal kapcsolatos kutatási eredmények, publikációk ugyanis ingyen hozzáférhetők bárki számára, még a legnevesebb szakmai platformok részéről is. Ez teszi lehetővé, hogy az ellenség „támadási stratégiájának” és gyenge pontjainak feltérképezésén keresztül a hatékony terápia és a sikeres prevenció mielőbb megvalósítható legyen, értem utóbbi alatt az oltóanyagokat. A pandémia jelen fázisa ugyan hasonló egy állóháborúhoz, de készülünk a harmadik szakaszra, az ellenség totális visszaszorítására.

Melyek azok az új tudományos ismeretek, amelyeket kiemelne?
Talán az egyik legfontosabb, hogy ismerjük azt a molekuláris mechanizmust, ahogy a vírus bejut a sejtekbe, és a hatásokat, amiket indukál.
SARS-CoV-2 kapcsolódása az ACE2 receptorhoz

A vírus tüske proteinjével kapcsolódik az ACE2 receptorhoz
Forrás

A kórokozó az ún. tüske protein segítségével kapcsolódik az ACE2 receptorhoz, és így lép be a sejtbe. Ennek a receptornak és eredeti célmolekulájának (angiotenzin-konvertáló enzim kettes típusa: ACE2) kulcsszerepe van az ún. RAAS (renin-angiotenzin-aldoszteron) hormonális rendszer működésében, mely felelős a vérnyomásunkért és az ionháztartásunkért is. A vírus akadályozza az ACE2 normális működését. Mivel az ACE2 receptor megtalálható számos szervünkben, sőt a véredények falában is, hamar bebizonyosodott, hogy a COVID jóval több, mint egy súlyos tüdőgyulladással járó légúti megbetegedés, mivel az egész szervezetre csapást mér a RAAS rendszer működésének felborításán és a társuló citokinviharon keresztül. Ez a mechanizmus választ ad arra is, hogy a COVID miért jelentkezik annyira változatos tünetekkel, hiszen szinte valamennyi szervünket, beleértve a központi idegrendszert, szívünket, vesénket, májunkat, emésztőrendszerünket egyaránt súlyosan meg tudja betegíteni. A kórélettani, immunológiai háttér jobb megértése természetesen segítséget nyújt majd a védekezésben is, mivel az oltások célja annak megakadályozása lesz, hogy a vírus az „álkulcsával”, azaz a tüske proteinnel bejuthasson a sejtbe. Persze mindez csak morzsányi információ a sok közül, mivel százezres nagyságrendben jelentek meg az elmúlt fél év során tudományos cikkek a COVID-ról, melyek áttekintése szinte lehetetlen.

Konkrétan a diagnosztika oldaláról megközelítve, miben látja a laboratóriumok szerepét? A PCR-en kívül van más, említésre méltó vizsgálat?

A laboratóriumi vizsgálatoknak itt is kiemelt jelentősége van. Három csoportba sorolhatjuk a teszteket. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek a vírus kimutatására, azaz a fertőzőképesség megállapítására szolgálnak. Ide értjük a légúti PCR-vizsgálatot, illetve a rapid antigéntesztet, mely bizonyos korlátok között, tünetes pácienseknél szintén használható a vírus jelenlétének igazolására. A második csoportba kerülnek azok a tesztek, amelyek tünetes páciensek esetében a kórlefolyás vizsgálatára, a szövődmények feltárására vagy a mortalitási kockázat becslésére használhatók. Számos teszt található itt, beleértve a máj- és vesefunkciós vizsgálatokat, a kardiológiai markereket, melyek a szívizom-károsodás, szívizomgyulladás, szívelégtelenség kimutatására szolgálnak, vagy megemlíthetők a véralvadási paraméterek, mivel a COVID súlyos tromboembóliás szövődményeket is okozhat. A harmadik körbe sorolhatók a szerológiai tesztek, annak vizsgálatára, hogy a fertőzésen átesett páciens rendelkezik-e védettséggel, kimutathatók-e vérében a vírusra specifikus ellenanyagok. Ez utóbbiaknak különösen nagy lesz a jelentősége az oltások hatékonyságának igazolásában. Mindezen vizsgálatok természetesen elérhetők a SYNLAB-nál.

Szakmai oldalról hogyan telt az elmúlt időszak a SYNLAB-nál?

Nem ültünk ölbe tett kézzel, nem is tehettük volna. Már nyáron elkezdtünk készülni az őszi második hullámra. Persze sok bizonytalansággal kellett számolnunk, hiszen nem tudtuk azt sem, hogy az országos védekezés milyen formában és mértékben fog majd megvalósulni. Komoly technikai fejlesztéseket hajtottunk végre, több pipettázórobot és PCR-készülék beszerzését indítottuk el, hogy a mintafeldolgozási kapacitásunkat növelni tudjuk. A hatékonyság növelése érdekében munkafolyamat-optimalizációs lépéseket vezettünk be, és zajlanak az informatikai fejlesztések is. Azonban akkora az igény ezekre a vizsgálatokra és olyan mértékű a COVID-központunk terhelése, mely emberfeletti munkát követel az itt dolgozó kollégáktól: több műszakban, a hét minden napján megállás nélkül teljesítenek, nem kímélve magukat, rengeteg túlórát is vállalva. Nemcsak a betegek mellett dolgozó orvosok és ápolók végeznek áldozatos munkát, hanem a betegellátáshoz „diagnosztikai muníciót szállító” laboratóriumok munkatársai is! A tavaszi időszakhoz hasonlóan a SYNLAB teljes hálózata most is egy csapatként, vállvetve, szinte együtt lélegezve végzi a feladatokat. Számos telephelyünk nyújt támogatást COVID-központunk számára, akár más feladatok átvállalásával, akár azzal, hogy munkaerőt irányít Budapestre. Minden tisztelet azon kollégáké, akik nap mint nap helytállnak, sok ezer honfitársunk gyógyulását segítve elő. Nélkülük nem működne a diagnosztika, akármilyen hiper-szuper automatáink is vannak!

A laboratóriumi tesztek szerepe a COVID-19 fertőzés esetén

A laboratóriumi tesztek szerepe a COVID-19 fertőzés esetén
(A SYNLAB-csoport anyagából.)

A vírus belépése a sejtbe az ACE2 receptoron keresztül

A vírus belépése a sejtbe az ACE2 receptoron keresztül
Forrás

A pozitívumokon túl érték esetleg negatív tapasztalatok is az elmúlt időszakban?

A SYNLAB csapatát illetően nem. Viszont megdöbbentő látni a közösségimédia-felületeken, hogy mennyi álhír terjed, mennyi álszakértő vitatja például a PCR-vizsgálatok alkalmazhatóságát, vagy riogatja a laikus közönséget az oltásokkal kapcsolatos fals információkkal. Hogy a vírustagadókról már ne is beszéljünk! Ezek a hamis információk, a mindenütt összeesküvést vizionáló elméletek szintén vírusként terjednek az interneten, csak éppen nem a testet, hanem ezrek lelkét fertőzik meg, elbizonytalanodást, félelmet vagy épp nemtörődömséget okozva. Áttételesen ezek is a koronavírus terjedését segítik elő. Hiszen aki nem bízik az oltóanyagok hatásosságában vagy fél ezektől, az nem fogja magát beoltatni, aki pedig nem hisz a járvány valódiságában, az nem fog kellő figyelmet fordítani a védekezésre sem. Ez a háború így több fronton zajlik, fizikai és lelki síkon egyaránt. Sokan csak akkor józanodnak ki ezekből az elméletekből, amikor maguk is átesnek a fertőzésen, megtapasztalva annak negatívumait.

Ha már állóháború, mi mit tehetünk ön szerint egészségünk védelmében a maszkviselésen túl?

A protektív eszközök viseléséhez, a kéz- és felületfertőtlenítéshez, valamint a távolságtartáshoz hasonlóan fontos, hogy belsőleg is védjük magunkat. A legújabb tudományos kutatások bebizonyították, hogy a szervezet optimális D-vitamin- és cinkellátottsága jelentősen csökkenti a COVID mortalitási kockázatát és könnyebbé teszi a kórlefolyást is. A vérvételi helyeinken elérhető „COVID Pajzs” csomagjaink segítségével bárki feltérképezheti saját „felkészültségét” a belső védelmet illetően. De nemcsak testünk, hanem lelkünk is van, erre is gondolnunk kell. Ebben a nehéz időszakban sokan küzdenek félelmekkel vagy szorongással, mert nem látják, hogy mit hoz a jövő, meddig tart még ez az időszak. A remény, a hit és az a gondolat, hogy elég csak a mai nap csatáját megnyerni, átsegíthet ezeken az akadályokon. El kell hinnünk, hogy hamarosan véget ér ez a háború, addig viszont ki kell tartani!

Dr. Csernák Zsolt

Dr. Csernák Zsolt

Jó tudni!

Számos adat bizonyítja, hogy a COVID fertőzőbb, veszélyesebb a szezonális influenzánál és a korábbi, szintén koronavírus okozta járványoknál (MERS-CoV és SARS-CoV).

Míg a MERS-hez és SARS-hoz együttesen kb. tízezer haláleset volt köthető, addig az új típusú koronavírus már több mint 1,4 millió ember halálát okozta.

Fertőzőképessége és mortalitási kockázata alapján sokkal inkább az 1918–19-es évek rettegett járványához, a mintegy 50 millió ember halálát okozó spanyolnáthához hasonlítható.

Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz