Az egészségügy sok esetben versenyképességi kérdés is

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara számos ponton támogatja a Magyar Kormány munkáját, egyben társvállalatainak terveiben is jelentős segítséget nyújt. Tevékenysége tetten érhető a gazdaság több pontján.

Interjú Dr. Bársony Farkassal, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnökével


Dr. Bársony Farkas
Létezik egy javaslatcsomag, amit az Amerikai Kereskedelmi Kamara „Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért” címmel a kormány felé közvetít. Milyen területeket céloznak a javaslatok?

Emlékeztetőül, régiós összehasonlításban hazánk növekedési üteme nem volt kiemelkedő az elmúlt évtizedeket tekintve, függetlenül az egyes, különböző versenyképességi rangsorokon elért váltakozó eredményektől. Ezért is főtémánk a versenyképesség, együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért. Ezen belül pedig négy – egymással szorosan összefüggő – fő területen belül folyik a munka, amely egyben négy munkacsoportot is jelez. Így a digitalizáció, versenyképes munkaerő, innováció és a befektetési környezet van a fókuszban. A digitalizáció a legújabb, de megemlítem, hogy a digitalizáció előtt külön kiemelt munkacsoport volt az „Egészséges Nemzet” is. Nyilván minden mindennel összefügg, tehát a területek között számos átfedést vehetünk észre. A Healthy Nation (Egészséges Nemzet) gondolatisága időközben beleolvadt a versenyképes munkaerő csoportba. Azt gondoljuk, hogy versenyképességi kérdés is, hogy a nemzet, ezen belül az aktív munkaképes társadalmi réteget képviselő szelet, milyen egészségi szintet képvisel. Természetesen az AmCham saját maga is támogat és szervez különböző egészséggel kapcsolatos megmozdulásokat (pl. saját sportnap, csatlakozás a „Tízezer lépés’’ mozgalomhoz, stb.). Továbbá, személy szerint én is támogatom a modern technológia lehetőségeit kihasználó, transzparens adományozási rendszereket is (SharITy), amelyekben adott esetben, ezekhez kapcsolódva, megjelenhet a sport is (pl. a „Teqball in Suit” mozgalom a Győztesek Versenye – daganatos betegségből felgyógyult gyermekek sporteseménye – támogatására). Hiszen a sport, a mozgás a mindenkori, de a mostani kormányzat szempontjából kiemelt fontosságú, fejlesztendő terület, akár prevencióhoz, akár gyógyuláshoz kapcsolódik. Mi, az AmCham tisztségviselői, dolgozói is részt veszünk az említett „Tízezer lépés” elnevezésű versenyben. Már hagyománnyá vált, hogy pl. az igazgatótanács tagjai minden évben elindulnak ebben a mozgalomban. Jómagam is persze, hiszen rendkívül fontosnak tartom a példamutatást ezen a területen is.


Az egészségügyön belül elkezdődött a digitalizáció jövője: felhőalapú receptfelírási rendszer, közös adatbázis, amely hamarosan kiterjed a magánegészségügyi szereplőkre is. Ön szerint Magyarországon hova, merre tart ez a fejlődés? Mekkora lehet a lemaradás?

Léteznek ugyan különböző rangsorok, de azért én úgy gondolom, hogy a hangsúly azon van, hogy a digitalizáció nagy lehetőség az ország számára. A digitalizáció, mondhatjuk, hogy globális szinten is egy nagy kihívás, amely a negyedik ipari forradalom témaköréhez kapcsolódik – fókuszban a hatékonysággal. De mivel a digitalizáció, automatizáció, robotizáció stb. területek viszonylag újak, és kialakulóban vannak a különböző megoldások, ezért még lehetőségünk van az intelligens csatlakozásra, vagy akár az élcsapathoz tartozni bizonyos területeken. A Magyar Kormány is elindította a Digitális Jólét Programot, vagy például az 5G technológiát, illetve lehetne még sorolni számos kezdeményezést (Mesterséges Intelligencia Koalíció), amely azt mutatja, hogy ez a megfelelő figyelmet már a döntéshozói szinteken is megkapja. Ezekhez a kezdeményezésekhez egyébként az AmCham alapító tagként csatlakozott. Beszélhetünk akár az önvezető autók körüli fejlesztésekről, amely témakörben az élenjárók között vagyunk, lásd a zalaegerszegi tesztpályát, amely a maga nemében a régión belül is egyedülálló.

Azért sorolom ezeket a példákat, mert egyértelműen az úttörők közé tartozó projektek ezek, amelyekben a későbbiek során a közvetlen földrajzi és gazdasági környezetben, de akár Európán belül is a vezetők közé tartozhatunk. És akkor konkrétan érintve az egészségügyet. Az AmChamben amit hangsúlyozunk, hogy sok oldalról fontos az adatok hatékony felhasználása. Olyan szempontból, hogy ha ez egyszerűbbé, hatékonyabbá teszi az életünket, működésünket, akkor elemi érdekünk, hogy az adatainkat megfelelő hatékonysággal használják fel az egészségügyben is. Nyilván, ha bemegyek egy kórházba, felveszik az adataimat. Jó lenne, ha ezt nem kellene megtenni minden egyes alkalommal, minden egyes egészségügyi intézményben. Ám természetesen nem mindegy, hogy ezt milyen módon teszik, illetve hogyan történik az adatok tárolása, kezelése. Így megjelenik a másik, kiemelt érdek: az adatok védelméhez fűződő szabályzatrendszer. Nyilván a GDPR is egy uniós szabályozás, amelytől nem lehet eltérni, hiszen mindenki tisztában van a tetemes büntetési kategóriákkal. De a lényeg az, hogy az adatokhoz fűződő érdek és az adatok hatékony felhasználáshoz fűződő érdek lehetőleg ne ütközzön majd a későbbiek során. Ez óriási kihívás jelenleg az egész világon. Tudomásunk van róla, hogy nagyon sok cég komolyan dolgozik azon, hogy erre a problémára a legoptimálisabb megoldásokat nyújtsa, adott esetben az egészégügyi piacon is, ahol még mindig rendkívül sok a papírmunka. A kormány célkitűzései között is szerepelnek az ún. e-kormányzati projektek, erőfeszítések, amelyek szintén tetten érhetők például az adózás területén. Sőt az is célkitűzés, hogy a vállalkozásoknak rövid időn belül elektronikusan lehessen az adóbevallását elkészíteni. Jól működő az ügyfélkapurendszer is például.


Az oktatás helyzete az egészségügyi szakképzés területén is nagy problémát jelent. Önök milyen megoldási javaslatot terjesztettek elő? Érinti ez az általános szakképzés területét?

Az oktatással és a munkaerővel kapcsolatos kihívások megoldása Magyarország hosszú távú versenyképességének előfeltétele. Éppen tegnap volt a versenyképes oktatásért konferenciánk, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Nemzeti Befektetési Ügynökség együttműködésében, amelynek egyik célja volt, hogy segítse a középiskolásokat a pályaválasztási orientációban. Úgy gondoljuk, hogy láthatóan a szakképzés területe a kritikus, valójában nincs megbecsülése a szakképzésnek, pedig a gyakorlati oldalon erre óriási igény van. Ezért a céljaink között mindenképpen fókuszban van a „Karrierorientációs Programunk” hatékony működtetése, melynek segítségével felhívjuk a figyelmet a szakmák, a szakmunkásképzés fontosságára is. Mi úgy gondoljuk, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő munka nagyobb aránya jelentősen segítheti az ország versenyképességét.


Pontosan hogyan képzeljük el ezt a programot?

Ez egy online platform. A tagvállalataink önkéntesei, akár felső vezetők is, regisztrálhatják magukat ezen a platformon. Az AmCham javaslatcsomagja nemcsak javaslatokat és kéréseket tartalmaz, hanem konkrét vállalásaink is vannak. Dolgozunk azon, hogy minél több iskola bekapcsolódjon ebbe a programba. Az iskolák számára előírt az évi egyszeri „karrierorientációs nap”. Ezt az iskolák igyekeznek a maguk eszközeivel megoldani, kapcsolataik és a szülők segítségével, de ezt mi szerettük volna számukra gördülékenyebbé tenni, vagyis kínálni egy strukturáltabb, több lehetőséget magában foglaló megoldást. A kormányzat számára is egyértelmű, hogy komolyabb lépésekre van szükség, úgy az infrastruktúrától kezdve, mint az oktatás minőségi feltételeinek megteremtésére. De én magam úgy érzem, hogy vissza kell hozni a szakmák presztízsét. Abszolút hiszünk abban, hogy össze kell hozni egyszerűen a versenyszférát az iskolákkal. Nagyon jó lenne, ha kialakulna egy összhang, egy egyensúly az oktatásban szereplők és az ebben érdekeltek között. Nagyon sok diák jön ki úgy az iskolapadból, hogy nem talál munkát. Míg egyes területek kiemelkednek, mások kiüresednek… Például jól érezni, hogy a műszaki pályák igen nagy mértékben felértékelődtek az utóbbi időben a piacon.

Továbbá fontos a nők részmunkaidős foglalkoztatása is a gyermekvállalás mellett. Sokszor úgy érzem, hogy sokkal strukturáltabbak azok a hölgyek, akik gyerekek mellett szeretnének dolgozni. Nyilván első a család, amit tiszteletben kell tartani, hiszen nekik szoros időbeosztásuk van, de ez a rendszer vagy inkább fegyelem sokszor a hatékonyságra lesz pozitív hatással. Mindig is eredmény- és teljesítményorientált voltam, ebbe pedig bőven belefér a részmunkaidő, a home-office és a hölgyek foglalkoztatása kisgyerekek mellett.


Ön tagja a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak is. A magánegészségügyi szektor versenyképességének növelése vajon szerepel a kitűzött célok között?

Az egészségügy egyik kiemelt témája lesz egy készülő programjavaslatnak, amelyet remélhetőleg a kormány 2019 elején elfogad. Az egészségmegőrzés, a prevenció erősítése, az ellátási formák összhangjának megteremtése, a költséghatékony, modern ellátási formák preferálása, az egészségügyi szükségletekhez igazodó ellátórendszer kérdései várhatóan fókuszban lesznek. A tanács első évének munkája arra fókuszált, hogy milyen gyors megoldásokat lehetne a törvényhozással segíteni, amelyek a magyarországi befektetéseket segítik a befektetések, beruházások megvalósítása során. Idén kezdtünk el a hosszabb távú stratégiai kérdésekkel foglalkozni. 2019 folyamán pedig, a készülő versenyképességi programjavaslat mentén a foglalkoztatás, oktatás, adózási és vállalati környezet kérdései mellett az egészségügy is terítékre kerül.


A közelmúltban vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok erősítéséért végzett vállalatvezetői munkájáért, illetve benne van a „Legbefolyásosabb magyar üzletemberek” csoportjában. A szerteágazó tevékenység, amelyet végez, úgy érzi, meghozta a gyümölcsét?

Az életutamból lekövethető, hogy én nagyon sokat fektettem a tanulásba, saját magam fejlesztésébe, nagyon tudatosan építettem a karrieremet. Egy ponton azonban eljutottam oda, hogy észrevettem: már a ló másik oldalán vagyok. Az egyensúly híve vagyok alapvetően, ezért az elmúlt 5-6 évben tudatosan úgy alakítottam és alakítom ma is a karrieremet, hogy minél több időm legyen a gyerekeimre, hiszen számomra ők a legfontosabbak. Már a GE-nél is a globális pozícióból ezért mentem át egy EMEA (Európa, Közel-, Kelet-Afrika) pozícióba, mert így viszonylag időzónán belül tudtam mozogni, többet lehettem itthon. Ezzel jött egyébként a hangsúlyosabb magyarországi szerepvállalásom is, akár az AmChamben vagy a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban. Sajnos, azt tapasztaltam, hogy áldozatokat követelt a magánéletemben a munka, a karrier sokszori túlsúlya, ezért a jelenlegi karrierdöntéseim során minden erőmmel azon vagyok, hogy helyreállítsam az általam kívánt egyensúlyt. Ezenkívül egészségem megőrzése érdekében sokat sportolok. Időről időre felfedezek új sportokat magam számára, most pl. a kardvívást vagy akár a footgolfot, utóbbi egy izgalmas szabadidős sportot takar, a golf és a labdarúgás találkozásából született, fiúgyermekeim is imádják, így időközben családi programmá is vált.


Ön szívügyének tekinti a jótékonyságot is.

Igen, sok ok miatt valóban aktív vagyok. A „Társ a bajban! Személyi Sérültekért Egyesület” azért jött létre, hogy a balesetben sérült emberek számára nyújtsunk segítséget. Minél szélesebb körben szeretnénk felhívni a figyelmet a baleseti sérülések kapcsán az előrelátás, az öngondoskodás fontosságára, illetve a bekövetkezett baleset során az érintettek számára jogi, szakmai, erkölcsi és pszichikai segítséget nyújtunk, a rehabilitációt követően támogatást biztosítunk a sérült életpályájának újraépítéséhez. Illetve a másik a „Győztesek Egyesülete” által szervezett Győztesek Versenye, ahol daganatos betegségből felépült gyermekek számára szervezünk sporteseményeket. Itt egészséges és beteg gyermekek is részt vesznek egyaránt. Lényeg, hogy legyőzzük a betegséget… Nagyon érdekes és szívmelengető látni, hogy sok gyereknek mekkora motiváció a gyógyuláshoz az, hogy amikor meggyógyul, részt vehet ezen a versenyen. A Ferencvárosi Torna Club segítségével a Népligetben zajlott az első hazai esemény, amely nagyon sikeres volt. Ennek az egyesületnek vagyok én az üzleti arca.

Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz