Egy új módszer, ami gyorsan, megbízhatóbb módon segít a méhnyakrák szűrésében


Új dimenzió a méhnyakrákszűrésben: az új típusú teszt biztosabb információt ad a szakorvos számára a HPV- vagy citológiai vizsgálat után.


A méhnyakrák egy olyan betegség, ami nagyon jó eséllyel gyógyítható, mégis évente négyszáz magyar nő hal meg miatta – jellemzően fiatalon. Ahhoz, hogy a megelőzés sikeres legyen, nagyfokú tudatosság szükséges. Sajnos a tünetek annyira általánosak, hogy szűrés hiányában kevésbé figyelhetünk fel a betegség jelenlétére. A szűréssel viszont akár már a megelőző állapot is felismerhető a daganat megjelenését megelőzően egy-két évvel is.

Vajon megbízható a citológia vizsgálat?

A méhnyakrák fő okozója a HPV (Human papillomavírus). A HPV-fertőzés tartós jelenléte okozhat rosszindulatú elváltozást, ezért a kutatások során arra koncentrálnak, hogy a HPV-vizsgálat jelentőségét bizonyítsák a méhnyakrák szűrésében, amihez elengedhetetlen a HPV-teszt kombinálása – fertőzöttek esetében – a kockázat becslésére. A citológiai szűrővizsgálat bevezetése után sokáig bizonyíthatóan csökkent a méhnyakrákban megbetegedett és abban elhunytak száma, ám a közelmúltban ez a folyamat megállt, majd emelkedő számú esetet regisztráltak. Ma már közismert tény, hogy biztosabb eredményt kaphatunk, ha a hagyományos citológiai vizsgálatot HPV-szűréssel egészítjük ki.

Valójában mi történik, ha a méhnyakrák szűrése során kimutatják a HPV jelenlétét? Természetes, hogy megijedünk, és tanácstalanul állunk pozitív eredménnyel a kezünkben. Ebben segíthet az új, kombinált HPV-teszt megjelenése, amely arról ad pontos információt, hogy a magas kockázatú Humán papillomavírus csak jelen van, vagy már elkezdődött a sejtek DNS-ének kóros átalakítása. Így a páciensek és az orvosok is biztonságban érezhetik magukat, mert kevesebb lesz a fel nem fedezett betegség, és ami szintén nagyon fontos előny: nem végeznek senkin további felesleges beavatkozásokat. Ezek ugyanis sok esetben okozhatnak meddőséget vagy akár egy későbbi koraszülés kiváltói is lehetnek.

A Szülészeti Nőgyógyászati Kollégium szakmai javaslata a HPV szűrésére:
  • 22 éves kor felett vagy nemi élet kezdete után 2 évvel 3 évente citológia 35 éves korig.
  • Ha a citológia 6 éven belül negatív, akkor 35 éves kortól 5 évente HPV-szűrés 65 éves korig.
  • Ha az utolsó 10 évben negatív az eredmény.
  • Ha méheltávolítás történt.
  • HPV-pozitív esetben citológia, kolposzkópia, hisztokémia, hisztológia definitív.

Az új HPV-teszt kifejlesztése során több mint hatezer magyar pácienst és közel ötven nőgyógyászt vontak be a klinikai kísérletsorozatba. Csak ezután nyert bizonyítást, hogy ez a szűrés akár 70 százalékkal hatékonyabb a korábbi eljárásrendnél azok számára, akiknek valóban műtétre van szükségük.

A citológia korlátok között tud megfelelni a szűréssel szemben elvárt kritériumoknak, ugyanis csak alaki eltérésekkel bizonyít, érzékenysége ezért alacsony, szubjektív értékelésen alapul, bizonytalan diagnosztikai kategóriákba sorol." – mondja Dr. Benczik Márta, a SYNLAB GenoID  Laboratórium szakmai igazgatója. – "Ma már megkérdőjelezhetetlen a molekuláris vizsgálati módszerek létjogosultsága."

Az új kifejlesztésű HPV-teszt eredményesen azonosítja a 30 év feletti nők körében a rák kialakulása szempontjából magas kockázatú HPV  típusait, ezután pontosítja a vírusok beazonosítását követően azokat, amelyek további vizsgálatot vagy fizikai beavatkozást igényelnek a páciens szempontjából. Az új vizsgálati szisztéma azon a felismerésen alapul, hogy a DNS-metiláció során a gének szabályozása megváltozik, ez pedig meglátszik a méhnyaki mintában, és így következtetni lehet a patológiai folyamatok súlyosságára. „A teszt alacsony, emelkedett és magas metilációs szintet állapít meg, ez pedig a méhnyakrákban leggyakrabban előforduló, magas kockázatú HPV-típusokon belül nem csak kettő, hanem egyben a hét legveszélyesebb típust egyedileg is kimutatja.” – fűzi hozzá Dr. Benczik Márta.

  • Alacsony metilációs szint: nincs emelkedett kockázata megelőző vagy rákos állapotnak, egy év múlva utánkövetés javasolt.
  • Emelkedett metilációs szint: nincs szükség azonnali beavatkozásra, de fél év múlva kontrollvizsgálat javasolt.
  • Magas metilációs szint: a kockázat ebben az esetben magas, azonnali visszahívásra, kolposzkópiára, majd szükség esetén szövettani mintavételre van szükség.

A méhnyakrák előfordulása hazánkban leggyakrabban 35-60 éves korra tehető, de egyre növekszik a fiatal, 30 éves kor alatti betegek aránya. Magyarországon évente mintegy 1200 nő szembesül azzal, hogy méhnyakrákja van. (Országos Onkológiai Intézet, rákregiszter statisztika, 2015-ös adatok)


Vissza a hírekhez