Össz-epesav

Élettani, kórélettani háttér

Az epesavak a májban koleszterinből termelődnek, az epeutakon keresztül a vékonybélbe kerülve, felületaktív kémiai tulajdonságuknak köszönhetően segítik a táplálékkal bevitt zsírok oldását, felszívódását, lebontását. Fenntartják az egészséges bélflórát, valamint több anyagcsere folyamatot hormonként is szabályoznak.
Egészségesekben a keringésben csak kis mennyiségben vannak jelen.

Az epesavak magas koncentrációban oxidatív stressz alapú sejtkárosítást okoznak a szervezetben. Fontos kóroki szerepet játszanak a májbetegségekben.

A szérumból mérhető össz-epesav (angolul: Total Bile Acids vagy TBA) szintjének vizsgálata klinikailag az alábbi esetekben javasolt:

1. A kolesztatikus (epepangásos) májbetegségek hátterében az epe/epesavak elfolyásának hibás mechanizmusai állnak, az epesavak következményes felhalmozódásával a májban. Ilyen esetekben a keringésbe bekerülő epesavak koncentrációja is megnövekszik. Kutatások szerint az emelkedett epesav szintek jobban korrelálnak a májszövet sérülésének fokával, mint a rutin klinikai gyakorlatban használt transzaminázok (GOT, GPT) és bilirubin értékek.
   
   
2. A keringő epesav magas koncentrációban elváltozásokat okoz az oxidatív stresszre érzékeny placentában is, melynek magzatkárosító hatása igen súlyos is lehet. Ezért az epesav meghatározásnak kulcsszerepe van a terhességi kolesztázis (epepangás) felismerésében és a betegség progressziójának megítélésében, a terápia monitorozásában.
   
   
3. Az epesav szintjének meghatározása hasznos lehet még bizonyos nem májeredetű betegségekben, pl. krónikus hasmenéssel járó epesav-felszívódási zavarokban, vagy akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén is.

Az epesavak laboratóriumi meghatározása

Mintavételre készülés: A mintavétel ideje a reggeli, kora délelőtti órákban történjen.
Ha az epesavak koncentrációját folyamatosan ellenőrizni szükséges, akkor törekedni kell a hasonló vérvételi időpont betartására.
Míg nem terhesek esetében javasolt az éhgyomri (10-12 órás éhezést követő) reggeli órákban végzett vérvétel, addig terheseknél a harmadik trimeszterben történő, nem éhgyomri (pl. közvetlenül ebéd utáni) mintavétel ajánlott, mivel a legfrissebb kutatások szerint a nem éhgyomri mintából kapott eredmények nagyobb segítséget jelentenek a klinikai döntéshozatalban. Ezért a terhességi epepangás kivizsgálása előtt célszerű a kezelőorvossal konzultálni a mintavétel optimális körülményeiről.

Minta: A vérvétel szérumos (sárga kupakos) csőbe történik, a mintát fél óra múlva centrifugálni szükséges.

Mintastabilitás: szobahőn 1 nap, 2-8 ℃-on 1 hét, -20 ℃-on 12 hónap

A labortóriumi beutalón a terhességi hetet és az éhgyomri/nem éhgyomri állapotot is szükséges megadni.

Referenciatartomány:

A laboratóriumban bevezetésre kerülő epesav teszt referenciatartománya (normál tartomány) éhgyomri, egészséges, nem terhes nők, valamint férfiak mintáiból mérve:
mindkét nemben
< 6 µmol/L (6 alatti)

Nagy esetszámot feldolgozó szakirodalmi elemzés (meta-analízis) alapján a terhesek étkezés után vett mintáiból a terhességi kolesztázisra vonatkozó diagnosztikus határérték:
>19 µmol/L (19 feletti)

A kapott eredményt mindig klinikus szakemberrel szükséges megbeszélni. Különösen fontos a konzultáció annak eldöntésében, hogy az epesavszint ismeretében és/vagy a terhesség harmadik harmadában jelentkező bőrviszketés tünet esetén hogyan történjen a további monitorozás.

Irodalom

Wu W-B et al Scientific Reports (6:38946), 2016.; Manna BLUrsodeoxycholic acid improves feto-placental and offspring metabolic outcomes in hypercholemic pregnancy (Scientific Reperts2020, 10: 10361)
AL Mitchell et al: Re-evaluating diagnostic thresholds for intrahepatic cholestasis of pregnancy: case–control and cohort study Royal College of Obstetricians and Gynocologist. 2021. online Published