Clostridioides (Clostridium) difficile vizsgálat

2. Lakosság
3. Vizsgálataink
4. MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK
5. Clostridioides (Clostridium) difficile vizsgálat

Vizsgálat megnevezése

Clostridioides difficile vizsgálat (korábbi név: Clostridium difficile)

Élettani, kórélettani háttér

Elsősorban az idősebb korosztály és az immunkompromittáltak a veszélyeztetettek.

A betegség kialakulásának 2 leggyakoribb módja:

1. Antibiotikum kúrát követően kipusztulhat a normál bélflóra, és elszaporodhat az ott normálisan is jelen lévő C. difficile. Ha „A” és/vagy „B” toxint termel, kialakulhatnak a hasmenéses tünetek.  
2. Kórházi felvételt követő 48 órán túl jelentkeznek a hasmenéses tünetek: egészségügyi ellátással összefüggő C. difficile fertőzés.

A tünetek kialakulásáért az „A” és/vagy „B” toxin a felelős, ha a baktérium nem termel toxint, akkor nem okoz betegséget. C. difficile vagy toxinjainak kimutatását a laboratórium hasmenéses (nem formált) székletből végzi el, a tünetmentes egyén székletének vizsgálata nem szükséges.

Toxintermelő C. difficile fertőzés azonosítására mikrobiológiai vizsgálatot kell kérni minden olyan hasmenésben szenvedő beteg esetében (>3 hasmenéses széklet 24 órán belül – a „Bristol skála”  5-7 fokozata szerint), 

• akinél egyéb, nem infekciós eredetű okkal nem magyarázható a hasmenés, 
• akinél hasmenés jelentkezik antibiotikum kezelés alatt vagy után, 
• akinél már korábban diagnosztizáltak C. difficile infekciót, 
• > 65 év feletti, ápolási osztályon fekvő beteg esetében, vagy a háziorvosi gyakorlatban, ha a hasmenés egyéb okkal nem magyarázható.      

Ha a székletminta szilárd konzisztenciájú („Bristol skála” 1-4 fokozat), a C. difficile diagnosztikai vizsgálat nem indokolt, kivéve, ha a klinikus a kísérőiraton külön megindokolja a kérést (klinikai adatok vagy az alapbetegségek alapján a CDI megalapozott gyanúja áll fenn). Hasmenéssel nem járó ún. „silent CDI” eseteiben (pl. hasmenéssel nem járó ileus, toxikus megacolon, pseudomembranosus colitis) a diagnózis felállítása elsősorban kolonoszkópia, fehérvérsejtszám, szérum kreatinin és hasi CT alapján lehetséges.

Klinikai jelentőség

A C. difficile toxinjai a vastagbél hámsejtjeinek felszínéhez kötődnek, majd elpusztítják azokat. A klinikai kép az enyhe hasmenéstől a súlyos és akár életveszélyes pseudomembranosus colitisig (álhártyás vastagbélgyulladás) terjed.

Laboratóriumi módszer

A C. difficile baktérium vizsgálatának célja a toxintermelő baktérium kimutatása hasmenéses székletből. A vizsgálat többlépcsős algoritmus alapján történik. Amennyiben a mintából direkt vizsgálattal még kimutatható(k) a toxin(ok), a pozitív eredmény gyorsan megszülethet. A toxin kimutathatósága a mintavétel után egyre csökken, de a glutamát-dehidrogenáz (GDH) enzim jelzi a baktérium jelenlétét, így toxin negatív és GDH antigén pozitív esetben a laboratóriumunkban elindítjuk a baktérium tenyésztését is, majd a kitenyésző baktériumokon vizsgáljuk meg azok toxintermelő képességét.

A vizsgálat kivitelezése többlépcsős algoritmus alapján történik.

Az alkalmazott teszttől függően kétféle algoritmust használ a SYNLAB mikrobiológiai hálózata:

Új algoritmus

GDH előszűrés után toxin vizsgálat, szükség esetén tenyésztés, majd toxin kimutatás

Korábbi algoritmus

Kombinált GDH és toxin vizsgálat után szükség esetén tenyésztés, majd toxin kimutatás

GDH: glutamát dehidrogenáz, CDI: C.difficile infekció

Diagnosztikai lépések

1. Kombinált szűrőteszt végzése a széklet mintából több módszerrel történhet. A SYNLAB laboratóriumaiban használt módszerek a következők. Az alkalmazott módszer a leleten látható.

a. Liaison automatával, chemiluminescent immunoassay (CLIA) módszerrrel GDH antigén és külön toxin A/B vizsgálat az új algoritmus alapján.

b. Immunkromatográfiás (RidaQuick) módszerrel GDH antigén és külön toxin A/B vizsgálat az új algoritmus alapján.

c. Immunkromatográfiás (Techlab) módszerrel kombinált GDH antigén és toxin A/B vizsgálat egy lépésben a korábbi algoritmus alapján.

2. A szűrőtesztek eredménye alapján:

a. >GDH antigén negatív esetben negatív a végeredmény, CDI (C. difficile infekció) nem igazolt. Ilyenkor sem toxin vizsgálat, sem tenyésztés nem szükséges.

b. GDH antigén pozitív, A/B toxin pozitív esetben: pozitív eredmény, CDI igazolt, a leletet kiadjuk. Majd a baktériumot kitenyésztjük, hogy a szükséges járványügyi kivizsgálásra továbbíthassuk.

c. GDH antigén pozitív, A/B toxin negatív: toxin ugyan nem mutatható ki, de a GDH enzim pozitivitása jelzi a C. difficile baktérium jelenlétét, így annak tenyésztését elindítjuk. 

3. A baktérium tenyésztése minimum 2 napot vesz igénybe. Lehetséges eredmények:

a. A kitenyésztett baktérium tenyészetéből elvégezzük az A/B toxin tesztet

i. ha ez pozitív, az eredmény pozitív, CDI igazolt.

ii. amennyiben a baktérium tenyészetből végzett A/B toxin teszt negatív, a végeredmény negatív, CDI nem igazolt, mert a kitenyésztett C. difficile baktérium nem toxintermelő.

b. Ha a baktérium nem tenyészik ki, akkor CDI nem igazolt, tünetek esetén ismétlés javasolt.

Eredmények értelmezése

• Amennyiben nem mutatható ki C. difficile a mintából vagy a kitenyészett törzs nem termel A/B toxint, az eredmény negatív, CDI nem igazolt.
• Pozitív eredménynek az A/B toxintermelő C. difficile izolátum számít: CDI igazolt.
• Kezelést csak akkor igényel, amennyiben pozitív laboratóriumi eredmény mellett fennállnak a hasmenéses tünetek. Ekkor a szakmai protokollok által meghatározott komplex kezelést kell alkalmazni. Ennek egyik legfontosabb eleme a normál bélflóra helyreállítása. Ha a kezelés befejezését követően a tünetek megszűnnek, a beteg gyógyultnak tekinthető, felszabadító, illetve kontroll vizsgálatra nincs szükség. A betegség kiújulhat, ebben az esetben újabb laboratóriumi vizsgálat és a szakmai protokollok által meghatározott kezelés folytatása szükséges. 

Preanalitikai információk    

A vizsgálathoz friss, a mintavételt követően 1-2 órán belül a laboratóriumba juttatott székletminta szükséges. A vizsgálat elvégzésének csak hasmenéses székletminta esetén van indokoltsága, formált (szilárd) mintából nem javasolt. 

Megjegyzés

Az új nevezéktan alapján a kórokozó neve már Clostridioides difficile, ami a dokumentumainkban már meg is jelenik az orvosi használatban rögzült Clostridium elnevezés mellett.

Irodalmi hivatkozás

Nemzeti Népegészségügyi Központ Mikrobiológiai Körlevél 2018.XVIII.évfolyam 4.szám

Az Országos Epidemiológiai Központ MÓDSZERTANI LEVELE a Clostridium difficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről (2. átdolgozott kiadás) 2016. július 8.

Nagy Erzsébet: Aktualitások a Clostridium difficile okozta infekciók epidemiológiájában, diagnosztikájában és terápiájában – európai kitekintés, 2013. december 9.

A vizsgálat ára: 16 500 Ft

Eredmény kiadás: 1-4 munkanap