Ma van a rózsaszín szalag napja

Október elseje a mellrák elleni küzdelem világnapja. E napon csaknem 30 éve viseltek először rózsaszín szalagot a mellrák túlélői Amerikában, ám azóta az egész világ megismerte a mellrák elleni küzdelem szimbólumát. A reményt szimbolizáló rózsaszín szalagot viselők hitet tesznek a kór elleni küzdelem mellett.


A mellrák előfordulása

Magyarországon az emlőrák az egyik leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés. Évente nagyjából 5-6000 új emlőrákos beteget regisztrálnak és körülbelül 2000 nő halálát okozza a megbetegedés. Azaz élete során csaknem minden 10. nőnél kialakul ez a megbetegedés.

Az emlőrák kialakulásának esélye 50-65 év között a leggyakoribb, de egyre gyakrabban érinti az ennél fiatalabb nőket is. Az emlőrák nem kíméli a férfiakat sem. Bár náluk jóval ritkább, ám gyorsabb lefolyású és rosszabb indulatú a megbetegedés. Pedig nem kellene, hogy így legyen. A mellrák elleni küzdelem világnapja ezért is igyekszik arra felhívni a figyelmet, hogy a korai felismerés életet menthet, és hogy mit tehetünk mi e téren saját magunkért. A legtöbb esetben csupán egyetlen sejtből kiindulva 5-8 éven át fejlődik a daganat a mellben, amíg végül kimutatható válik a mammográfiai vizsgálat segítségével. Tapinthatóvá csak ezt követően válik, ekkorra már eléri az 1 cm körüli átmérőt. Éppen ezért az emlőrák kezelése annál hatékonyabb lehet, minél korábban történik meg a daganat felismerése, annál nagyobb a valószínűsége a gyógyulásnak is.

Az örökletes mellrák

A legtöbb emlő- és petefészekrák – a többi daganatos betegség nagy részéhez hasonlóan – ma még ismeretlen okból, főként idősebb korban következik be. Az esetek mintegy 6%-ában azonban bizonyítható vagy feltételezhető, hogy az emlőrák hátterében örökletes génelváltozás (mutáció) áll, míg petefészekrákra vonatkozóan ez az arány körülbelül 12%. Az emlőrákra hajlamosító mutációk mintegy fele az ún. BRCA1, harmada a BRCA2 nevű génben található, az örökletes esetek fennmaradó részén több egyéb gén „osztozik”. A mutációt az egyén valamelyik szülőjétől örökölte, s továbbadhatja azt utódaira. A mutáció hordozása önmagában még nem jelent rákot, de fokozott hajlammal jár együtt. Sok esetben ez a hajlam nem csak emlő- vagy petefészekrákra, hanem kisebb mértékben egyéb szervek rákjaira is vonatkozik. Az érintetteknek a hajlamosító tényezők miatt érdemes a rendszeres önvizsgálat és szűrés mellett a modern diagnosztikai eljárást is igénybe venniük.

Mikor gyanakodjunk örökletes emlőrákra?
  • ha a rák feltűnően fiatal korban (pl. 40 év alatt) jelentkezik
  • ha mindkét emlőben kialakul
  • ha az emlőrák férfiban következik be
  • ha az emlő- vagy petefészekrák több családtagot, több generáción át érint

Forrás:

www.synlab.hu/lakossagi/vizsgalat/brca1-es-brca2-genek-teljes-szekvenciajanak-meghatarozasa
daganatok.hu/emlorak/az-emlorak-tipusai
www.hazipatika.com/napi_egeszseg/daganatok/cikkek/mellrak_okai_tunetei_diagnozisa_kezelese/20040607135754?autorefreshed=1


Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz