Hol vagyunk legjobban kitéve a vírusfertőzésnek?


Hazánkban március óta szigorú járványügyi intézkedésekkel igyekeztek megfékezni az új koronavírus-járvány terjedését, eddig sikerrel. Ezért mára a korlátozások nagy részét eltörölték, újra indult az országban az élet. Ugyanakkor a visszakapott szabadság ellenére a vírusok - így a koronavírus- okozta fertőzéssel továbbra is számolni kell, ezért nem árt az elővigyázatosság. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy hol kaphatjuk el legnagyobb valószínűséggel a fertőzést, mi számít ilyen szempontból rizikófaktornak, és mi kevésbé.


A közelmúltban látott napvilágot a Massachusetts Dartmouth Egyetem összehasonlító immunológus és biológus professzorának, Erin Bromage-nak a blogbejegyzése, amelyben tényként említi, hogy Amerikában a legtöbben saját otthonukban fertőződtek meg úgy, hogy valaki (egy családtag, lakótárs) gyakorlatilag hazavitte nekik a vírust. Ugyanakkor úgy látja, a legnagyobb veszélyt nem a szupermarketek, vagy a maszk nélkül futók, biciklizők tömege jelenti. Ugyanis szerinte a lényeg, hogy hol mekkora mennyiségű vírusnak vagyunk kitéve.


Környezetünk vírusszennyezettsége

Korábbi MERS-szel és SARS-szal folytatott fertőző dózisvizsgálatok alapján egyes szakértők becslése szerint mindössze 1000 SARS-CoV-2 fertőző vírusrészecskére van szükség ahhoz, hogy megbetegedjünk. (Ezt a számot még kísérletekkel alá kell támasztani, de ez a szám alkalmas a fertőzőképesség bemutatására.) Ez azt jelenti, hogy egy lélegzetvétellel 1000 fertőző vírusrészecskét kell belélegeznünk, vagy szemdörzsöléssel a szemünkbe juttatni ahhoz, hogy megfertőződjünk. Természetesen fertőzéshez vezethet az is, ha hosszabb idő alatt (pl. 10 légvétel alatt) lélegzetvételenként 100 vírusrészecskét lélegzünk be. Persze nem mindegy hol tartózkodunk, vagy épp mit csinálunk, hiszen vannak vírusgazdag és vírusszegény helyek.


WC/Fürdőszoba

Az illemhelyekben számos érintőfelület van (ajtófogantyú, csaptelepek, WC-tető), emiatt itt az átadási kockázat is igen magas lehet. Mivel egy WC-öblítés során rengeteg (mintegy 8000) folyadékcsepp kerül a légtérbe, így, ha az előttünk ott tartózkodó fertőzött volt, akkor nagy eséllyel csupán a levegőt belélegezve mi is azzá válunk. Ezért érdemes a nyilvános illemhelyeket különös óvatossággal (felület és levegő) igénybe venni.


Köhögés és tüsszentés

Egyetlen köhögés kb. 3000 cseppet szabadít fel, amelyek óránként 50 mérföld/órás sebességgel haladnak. A legtöbb csepp ugyan nagy méretű és a gravitáció miatt közel ér földet, ám az apróbb mikrocseppek pár másodperc alatt elérnek a szoba végéig. A tüsszentés szintén 30 000 cseppet szabadít fel, amelyek akár 200 mérföldes sebességgel távoznak az orrnyíláson át. Ezeknek a cseppeknek a többsége apróbb, mikro aeroszol jellegű és könnyen átjuthat egy szobán, és a levegőtlen szobában tovább megmarad. A számok tehát azt mutatják, hogy egy fertőzött egyetlen köhögéssel vagy tüsszentéssel kétszáz millió vírusrészecskét juttat csepp formájában mindenfelé, amelyek egy része mikroaeroszol formájában bizonyos ideig a levegőben lebeg. Ez azt jelenti, hogy ha a tüsszentést követően pár percen belül lépünk be a szobába, ott töltve egy kis időt nagy eséllyel betegedhetünk meg a vírustól. Köhögéssel vagy tüsszentéssel akár egy szobányi ember is megfertőzhető.


Lélegzetvétel és beszéd

Kilégzéskor szájon át 50- 5000 közötti csepp távozik, ezek általában alacsonyabb sebességűek és közelünkben érnek földet. (Orron át történő kilégzéssel még kisebb a hatósugár.) Az eddigi kutatások szerint úgy tűnik, a sima kilégzés önmagában csekély kockázatot jelent. Más a helyzet azonban akkor, ha beteg közvetlen közelében, vagy a beteggel egy légtérben tartózkodunk. A légzés és a beszéd közben távozó apró cseppek ugyanis sokáig képesek a levegőben keringeni, ez megnövelheti a fertőzésveszélyt - derült ki a közelmúltban a The New England Journal of Medicine hasábjain megjelent tanulmányból.


Éneklés

Énekléskor a beszédnél nagyobb mértékben szórunk aeroszolt a levegőbe. Ráadásul a mélyebb légzés elősegíti a cseppek mélyebbre jutását tüdőbe.


És mégis hol vagyunk kitéve a leginkább fertőzésveszélynek?

A kontaktkutatást jól működtető országokban összesen egyetlen fertőzési gócpontot jelentettek, ami szabadtéri környezethez köthető (ez kevesebb mint 0.3%-a a kontakt kutatott fertőzéseknek). Épp ezért a professzor szerint az sem meglepő, hogy a legnagyobb gócpontoknak a börtönök, esküvők, temetés, születésnapi partik, a vallásos gyülekezetek, tömegközlekedés és a munkahelyek számítanak. Azaz minden olyan zárt, rossz szellőzésű környezet veszélyforrást jelent, ahol hosszú időn keresztül ugyanazt a levegőt szívja mindenki, és ahol a távolságtartási szabályok nem tudnak megfelelően működni. Ezeken a helyeken általában sokan vannak egy helyre bezsúfolódva, és beszélnek, énekelnek, kiabálnak – mindez jelentősen megnöveli a fertőzésveszélyt. Ezek a helyek 90%-át teszik ki a fertőzéseknek, szemben az összesen 3-5%-ban felelőssé tehető vásárlással. Szintén a szakemberek becslése alapján mondható, hogy a fertőzések 94%-a légút útján történt és csak 6%-át okozta a fertőzött felületek érintése (kilincsek, ivóvíz kút csapok, lift gombok).

A nyitás ellenére mindezek miatt a továbbiakban is rendkívül fontos, hogy aki megbetegszik, vagy tüneteket tapasztal magán, az maradjon otthon. Mivel pedig a tünetmentes emberek is fertőzhetnek, minden közösségbe menetelkor mindenkinek be kellene tartania a kézhigiéniás és szociális távolságtartásra vonatkozó szabályokat, illetve kerülni kellene az arc megérintését is. Ezek mellett a helyes maszkhasználattal is sokat tehetünk magunk és mások egészségének megőrzése érdekében.



Forrás:

https://erinbromage.wixsite.com/covid19/post/the-risks-know-them-avoid-them?fbclid=IwAR0ZmXXfAD_yqDeI-MqMBKE-O93HC2cQvz3OIRW9jiXBCmM4-RJIXImPX1k
https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMc2007800?query=featured_home

tüsszentés

Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz