Csapvízében ólom van? Derítse ki, segítünk!
Az ólom a vezetékes víz egyik legfőbb szennyezőanyaga lehet, ám erről a legtöbb érintettnek fogalma sincs.
Az Országos Közegészségügyi Intézet egy tavaly zárult EFOP pályázat során nyújtott lehetőséget az ún. „nyitott laboratórium” keretében arra, hogy a lakosok saját csapvizükből mintát vegyenek és ingyenesen megvizsgáltassák annak ólomtartalmát. Ezzel párhuzamosan egy országos adatbázis alapján a szakemberek is monitoringvizsgálatot végeztek szerte az országban. A vízminták vizsgálata mellett azt is ellenőrizték, hogy ólomból készültek-e a csövek vagy ezeket már kicserélték. A kapott eredmények alapján készítették el az ország „ólomtérképét”. Ezen bárki megtekintheti, hogy lakóépületében mekkora a kockázata az ivóvízben előforduló ólomnak.
A toxikus ólom
Az ólom köztudottan toxikus fém, különösen veszélyes a várandós nők, magzatok és 3 év alatti gyermekek számára. Az emberi szervezetbe kerülve idegrendszeri és fejlődési rendellenességeket okoz. A szervezetben felhalmozódik és nehezen ürül ki.
Vízben, földön, levegőben
Az ólom fő felhasználási területei (pl. ólomsavas elemek, ötvözetek, lőszerek stb.) mellett ez az elem korábban nagyobb mennyiségben fordult elő a levegőben is. A 70-es, 80-as években használt kopogásgátló olyan súlyos levegőszennyezést okozott, hogy az ólom ezen felhasználási módját mára már szinte teljesen betiltották. Ez a mérgező elem változó mennyiségben a talajban és a házi porban is megtalálható. Emellett előfordulhat élelmiszerekben is, ebben az esetben a főzéshez használt vízből, vagy az ólomtartalmú agyagedények bevonatából, evőeszközökből oldódik ki. Azonban annak ellenére, hogy a napi ólombevitel 80%-a az élelmiszerekből származik, ma már a legnagyobb nyomon követhető és mérhető ólomforrásnak a víz tekinthető.
És hogy kerül a csizma az asztalra?
Bár az ólom természetes forrásból is belekerülhet a vízbe, a legnagyobb problémát az 1970-es évek előtt felhasználásra került ólom vízvezetékekből történő kioldódása jelenti. Európában azóta tiltott az ólom étkezéssel és vízzel kapcsolatos felhasználása. Hazánk ehhez igazodva 2013-ban léptette hatályba a 201/2001-es (X. 25.) Korm. rendeletet, amely a hazai ivóvíz megengedett ólomtartalmát 10 µg/l-ben maximalizálja. Az érvényben lévő szabályozás miatt a fő vízszolgáltatók folyamatosan vizsgálják, hogy az általuk szolgáltatott víz minősége az előírásnak megfelel-e. Ezért a problémát az épületek vízvezetékei jelentik, ugyanis a vízszolgáltatók ott már nem tudják az ivóvíz minőségét biztosítani, ez az épület tulajdonosának, üzemeltetőjének feladata.
Jó tudni!
A vízben oldott ólom mennyisége függ a víz pH értékétől és hőmérsékletétől, az egyéb oldott elem tartalmától, milyenségétől, a víz vízhálózatban történő pangási idejétől, és attól is, hogy mekkora mennyiségű ólommal került kapcsolatba a víz.
A szervezet ólomfelvétele egyénenként eltér, mivel ez nagy mértékben függ a vas, a kalcium vagy foszfor bevitelétől. Amennyiben csökken ezeknek az elemeknek a szervezetbe jutása, abban az esetben növekszik az ólom megkötése.
Tegyünk együtt az egészségéért!
Ha 1970 előtt épült épületben lakik és a vízvezetékeket még nem cserélték, mindenképp érdemes bevizsgáltatnia az ivóvizet ólomtartalom szempontjából. Ennek az egyszerű vizsgálatnak az elvégzésében segíthet Önnek a SYNLAB Hungary Kft. Ajánlatért forduljon szakembereinkhez bizalommal.
Amennyiben a vizsgálat kimutatja, hogy ivóvízének ólomtartalma meghaladja a határértéket, csökkentse azt a víz kifolyatásával vagy szűrőberendezések alkalmazásával!
Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz