Laboratóriumi vizsgálatok a precíziós gazdálkodásban

A mezőgazdaságban kétségtelenül látható változások történnek napjainkban, még akkor is, ha az átlagember számára viszonylag észrevétlenül zajlik ez a folyamat. A precíziós gazdálkodás fogalma mögött jelentős mértékű technikai fejlődés áll, amely a gazdasági területen belül hozzájárulhat a költséghatékonyság növeléséhez.



Nagyon sok helyről halljuk azt, hogy mint mindenben, a mezőgazdaság területén belül is le vagyunk maradva, hiszen a nyugati gazdálkodásban már évtizedek óta számunkra elérhetetlen technikai eszközöket használnak. Mindenkit biztosíthatok arról, hogy ez koránt sincs így – állítja Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. Ma már biztosan mondhatjuk, hogy a világ legfejlettebb technológiája itt van Magyarországon, elérhető közelségben. Ez nem a jövő, már a jelen! Hozzánk rengetegen járnak Európa nyugati, valamint a világ számos más részéről különböző kurzusokra, képzésekre, tapasztalatcserére. A mai magyar mezőgazdasági eszközrendszerünk fejlettebbnek mondható, mint a legmodernebb luxusautók technológiája. Egy vidéken élő, gazdálkodással foglalkozó szakember, akit az innováció igazán érdekel, manapság jelentős műszaki és informatikai tudásra tehet szert.

Ha valaki mélyebben érdeklődik a téma iránt, hol talál információkat?

A KITE az idén 45 éves, ennek apropóján most indul egy intenzív kampányunk a szélesebb társadalmi kör felé való nyitásként. Pontosan arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság igenis mai szemszögből egy korszerű, a modern technológiával lépést tartó terület, sőt sok szempontból élen járó.

A precíziós mezőgazdaság egészen pontosan mit jelent? Hogyan segítheti a gazdálkodás fellendítését?

A precíziós gazdálkodás lényege, hogy mindig precíziós mérésekre alapozzuk a technológiát, amelyet a termelésben az optimális viszonyok biztosítására használunk fel. Ennek alap-feltételrendszere, hogy legyen egy műholdas navigációs rendszer, amellyel a műveleteket területspecifikusan tudjuk elvégezni. Hasonló rendszerek működnek itt is, mint az autókban a GPS. Azzal a különbséggel, hogy míg a személyautókban a GPS néhány méter pontossággal tudja megadni a koordinátákat, addig a mezőgazdaságban ez két centiméteres pontosságú. Magyarország teljes területe – Európában egyedülállóan – országos navigációs jellel van lefedve. Ezt a projektet saját beruházásunk keretein belül végeztük el. Körülbelül 4 és fél millió hektárnyi szántóföld van Magyarországon, ebből már legalább másfél millió hektáron működik ez a helymeghatározásos funkció. Ezenkívül nagyjából 200-300 ezer hektáron használják azt, hogy már a táblán belül differenciáltan juttatják ki az inputanyagot. (Inputanyag: éves felhasználású termékek, amelyeket minden évben újra be kell fektetnünk. Tehát vetőmag, növényvédő szer, műtrágya.)



technológiai fejlődés teljesen kizárja a biológiai sajátosságokat, vagy akár az időjárási tényezőket? Lehetséges ez egyáltalán?

Hiába van a kezünkben a világ legkorszerűbb, legmodernebb eszköze, géprendszere és IT-rendszere, ha ez nem szolgálja a növény alapvető biológiai igényeit. Ha ez a növény egy ilyen technológiai környezetben nem érzi jobban magát, mint eddig, és az igényeit nem tudjuk még optimálisabban kihasználni vagy szolgálni, akkor a termelő erre az új lehetőségre nem fog reagálni, hiszen csak költségnövelő tényező lenne számára. Azonban ha ez a növény igényeinek megfelelő, akkor valamilyen pozitív reakcióval reagál, például emelkedni fog a hozam. Vagy ha rövid időn belül nem is emelkedik a hozam, ugyanolyan hozamszint mellett alacsonyabb költségszinttel érhetjük el a céljainkat. Amennyiben egy termelő csak azt mondhatja el magáról, hogy ő a világ legkorszerűbb gépeit használja, akkor az számára kevésbé csábító, hiszen neki az a lényeg, hogy fenntartható, környezettudatos módon a jövedelmét növelni tudja.

Tehát a szempontok között szerepet játszik a környezetvédelem is?

A precíziós gazdálkodás nagymértékben támogatja a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat, elveket. Már a legegyszerűbb rendszerek is felismerik, hogy hol volt inputanyag-kijuttatás, és ahol már történt, ott nem fog újra szórni a rendszer. Így nem lesznek átfedések a termelési területen. Ez egyrészt költségcsökkentést jelent a termelőnek, másrészt pedig nincs felesleges környezetterhelés, főleg, ha valamilyen kémiai inputanyagról beszélünk, legyen az növényvédő szer vagy műtrágya.

Ebben a folyamatban van jelentősége a laboratóriumi vizsgálatoknak?

Mindenképpen! A precíziós gazdálkodásnál a laborvizsgálatok a jelenlegi talajvizsgálati rendszerben kiemelkedő szerepet töltenek be. Ám a vizsgálatok mennyisége, a mintavételezés módszere és mennyisége mégsem kielégítő nagyságú. Sokkal tervezettebben kell végrehajtani egy ilyen mintavételt és nagyobb mintaszámot kell vizsgálni ahhoz, hogy a menedzsmentzónákat képesek legyünk jól és precízen lehatárolni. Ennek feltétlenül ki kell emelnem a jelentőségét, mert jó lenne, ha nemcsak a kötelező talajvizsgálatokat végeznék el a módszert alkalmazók, hanem ennél sűrűbben mintáznának azért, hogy minél több konkrét, objektív mérés legyen a birtokukban, és okszerűen tudjanak beavatkozni.

Nagy probléma manapság a munkaerő megtalálása. Jellemző a mezőgazdasági szakemberek hiánya?

A szakemberhiány bizonyos mezőgazdasági területeken valóban tapasztalható. Elsősorban az intelligens eszközöket kezelni tudó területen van probléma. Másodsorban Magyarországon még nincs működő precíziósszakmérnök-képzés, ami jelenleg komoly fejtörést okoz számunkra. Lassú fejlődés ugyan tapasztalható, mert valóban kezdenek az egyetemek ilyen jellegű képzéseket létrehozni, a valóságban azonban a jó szakemberből van kevés. Elmondhatom, hogy azoknak a kollégáknak, akiket mi frissen végzettként felveszünk, még egy év intenzív belső képzésre van szükségük. Természetesen részt veszünk különböző állásbörzéken, és vannak már olyan kollégáink a belső rendszerünkben, akik kifejezetten toborzási feladatokat látnak el.

Ha újra kellene kezdeni a szakmai életét, ma is ugyanezt az utat választaná?

Nekem nemcsak a munkám, hanem a hobbim is ez a tevékenység. Ugyanúgy foglalkozom a magánéletemben is mezőgazdasági termeléssel a saját kis családi gazdaságunkban. Ott is ezeket az innovatív eljárásokat használjuk. Mivel komolyan hiszek a hatékonyságában és nagyszerűségében, ezt a szemléletet élem a hétköznapi életem során is. Ha újra kellene kezdeni, akkor sem tennék mást. Úgy gondolom, hogy jól döntöttem.



PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS:

összetett fogalom, tevékenység, amelynek során a termelő helyspecifikus információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket hasznosítja is a következő időszakokban. Azaz helyspecifikus adatok alapján megalapozott döntéseket hoz, és a beavatkozásokat is ilyen módon végzi. A precíziós mezőgazdálkodás célja a minőségi növényi termékek előállítása, a költségek csökkentése, illetve a gazdasági hatékonyság növelése a termőföldek és a környezet védelme mellett.

 

A PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁGBAN ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK:

  • Globális helymeghatározó rendszer (Global Positioning System –GPS)
  • Geoinformációs rendszer (Geographic Information System – GIS)
  • Műholdas és földi szenzorokkal való monitoring (Remote crop Sensing and near crop Sensing)
  • Talajmonitoring szenzorokkal (Soil sensing)
  • Kijuttatási térképek (Management maps)
  • Automatikus kormányzórendszerek (Straight driving systems)
  • Permetezési vezérlőrendszer (Section control at spraying systems)
  • Terméshozam-térképezés és –monitoring (Yield mapping and monitoring)
  • Változtatható kijuttatási technika (Variable Rate Technologies
TUDTA?

A SYNLAB mezőgazdasági talajvizsgálatával optimálissá teheti földje tápanyag-ellátottságát. Kisebb környezetterhelés, nagyobb haszon!


Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz