Az egészségturizmus jövője

Nem kétséges, hogy hazánkban mindig is meghatározó volt a turizmus, a vonzerő, amelyet az itthoni tájak, a gyógyfürdőkultúra és programok gyakorolnak mind a külföldi, mind a belföldi turistákra, cseppet sem halványult. Ennek ellenére nem lehet széttárt kezekkel várni a turistákat, aktív fejlesztéseket, folyamatos marketingtevékenységet igényel ez a gazdasági terület.

A TURIZMUS JELENE, AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS JÖVŐJE


A HAZAI TURIZMUS TÜKRÉBE NÉZVE

Semmi sem állandó, csupán a változás maga. Különösen igaz ez minden vendéglátással és szállodai szolgáltatással foglalkozó piaci szereplő számára. Szebeni Zsoltot, a Turizmus Kft. felelős kiadóját és tulajdonosát kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

Tekintve az elmúlt évtized fejlesztéseit a turizmus területén, várható-e jelentős változás a közeljövőben?

A z elmúlt évek szálláshely-, attrakció- és egyéb, például közlekedési infrastruktúra-fejlesztései nyilvánvalóan hozzájárultak az ország vonzerejének növekedéséhez és a vendégforgalmi mutatók javulásához. A következő évekre pedig újabb, több százmilliárd forintos fejlesztéseket határozott el a turisztikai kormányzat. Ugyanakkor tudjuk, hogy senki nem indul útnak egy mégoly kényelmes szálloda vagy egy repülőtér kedvéért. A turisták desztinációban (város, térség, ország) gondolkodnak. Az igazi forgalomélénkítő megoldás az lesz, ha a tervezett térségi fejlesztések intenzív desztinációs marketinggel párosulnak.

Ön szerint melyek a legjellemzőbb trendek az európai turisták szemében? Vajon ugyanez tapasztalható hazánkban is?

A turisták mindenhol a világon, így Európában is elsősorban élményt keresnek. Ebben a tekintetben nem állunk rosszul, hiszen mind épített, mind természeti látnivalókban bővelkedünk, és az utóbbi években a gasztronómiai kínálatunk is felveszi a versenyt a legjobbakkal. Ráadásul az utóbbi hónapok, évek merényletei és az elhúzódó háborús konfliktusok felértékelték a biztonságot, így ebből a szempontból Magyarország szerencsére jó helyzetben van. Feltételezhető, hogy a beutazók számának növekedése mögött a biztonságos desztináció képe is fontos tényező.

A SZÉP-kártya használatának meghonosodása láthatóan fellendítette az iparágat. Van konkrét statisztika vagy tanulmány, ami ezt alátámasztja?

A SZÉP-kártyával kapcsolatban talán nem a „fellendítés” a leghelyesebb kifejezés, de a belföldi turizmus nagyon nagy bajban lenne nélküle. A nagyságrendileg 100 milliárd forint körüli éves SZÉP-kártya-költés a szálláshely és a vendéglátás területén nem több mint a teljes belföldi költés 20 százaléka, azonban elsősorban vidéken, jellemzően a gyógy-wellness szállodákban ez az arány a többszörösére is rúghat. Másként fogalmazva, míg Budapesten például ritkán kerül elő fizetéskor, vidéken jó néhány szálloda lehúzhatná a rolót, ha nem lenne SZÉP-kártya.

Mindig is népszerű volt ez a terület mint munkalehetőség. Mégis munkaerőhiány jellemző a turizmusra is.

Nagyon komoly a munkaerőhiány a turizmus területén is, és nem csak az idényüzletekben, jellemzően a Balatonon. Ma már alig találnak képzett munkaerőt Budapesten is. A még meglévő szakemberek pedig, elsősorban a szakácsok és a felszolgálók, irreális jövedelemigénnyel lépnek fel. Ennek pedig olyan következménye is lehet, hogy a bérek előteremtéséhez árat kell emelni, viszont jelentős árszínvonal-emelkedés mellett az ország elveszítheti ár-érték arány előnyét a nemzetközi versenytársakkal szemben. A nagy kérdés, hogy például a bécsi vagy milánói árszínvonalon ugyanolyan népszerű maradhat-e Budapest. Mi szerethetjük elfogultan a magyar fővárost, de félő, hogy a sokak által előre jelzett árszínvonal-emelkedés ütemével nem tud majd lépést tartani a fapados légitársaságok „legénybúcsús” közönségének „lecserélése” az ötcsillagos szállodákat megtöltő komolyzene-rajongó vendégekre.



AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSÉ LEHET A JÖVŐ

Az utóbbi évek turisztikai beruházásait tekintve észrevehető, hogy egyre kiemeltebb szerepet kap az egészséggel, valamint a gyógyászat több különböző ágával foglalkozó szállodák fejlődése. Érdeklődésünkre dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, a turizmusért felelős korábbi helyettes államtitkár válaszolt.

Az egészségturizmus sok külföldit csalogat hazánkba. Ennek egyik oka az olcsóbb szolgáltatások, de láthatóan javul az ellátás színvonala mind az infrastrukturális feltételekben, mind a szakértelemben. Melyek a legnépszerűbb területek?

Az egészségturizmus egyes ágai valóban csalogatják a turistákat, ám sajnos még messze nem fedjük le a teljes igény minden érintett orvosi diszciplínáját. Fontos megjegyeznem, hogy az egészségturizmus motivációi közül csupán az egyik és nem a legfontosabb tényező az ár, hiszen a leglényegesebb a szaktudás – ami egyben kezelendő az infrastruktúrával –, valamint a rendelkezésre állás. A desztináció kiválasztásánál döntő szerepe lett a közbiztonságnak is. A 2017-ben globálisan leggyakrabban igénybe vett beavatkozások listáján a plasztikai-rekonstrukciós műtétek, a fogászati beavatkozások, az elektív (kardiológiai, érsebészeti, ortopédiai, szemészeti) műtétek, az onkológiai ellátások, a fertilitás javítását célzó diagnosztikai vizsgálatok és beavatkozások, a menedzserszűrések, a komolyabb eszközigényű diagnosztikai eljárások, valamint az ortopédiai rekonstrukciós műtétek szerepelnek. Hazánkban a fogászat, az esztétikai sebészet és az ortopédsebészet áll a dobogón.

Hogyan oldják meg a szállodák az orvosi részlegük szakszerű felépítését, engedélyeztetését és a szakszemélyzet biztosítását? Van arra vonatkozó tapasztalat, hogy milyen jellegű akadályokba ütközhetnek?

Ma már Magyarországon egyre több szállodaüzemeltető alakít ki kapcsolatot közvetlen vagy közvetett módon egészségügyi szolgáltatókkal, amelyek a vendégek biztonságát hivatottak szavatolni. Már léteznek itthon is olyan piaci szereplők, amelyek kifejezetten az orvosi beavatkozást követően biztosítanak szállásszolgáltatást a külföldi betegek részére, biztosítva az egészségügyi szakszemélyzeti felügyeletet. Ami szinte unikális, az a hazai termál- és gyógyvizekkel is rendelkező, rehabilitációs szolgáltatásokat biztosító szállodaláncok jelenléte. A gyógyszállodákban az orvosi szolgáltatás elérhetősége sok évtizedes múltra tekint vissza, így az orvosi részleg szakszerű felépülése egyértelműen a piaci igényekre történő, megfelelő reakció. Természetesen szakhatóság szabályozza az orvosi rendelők kialakítására és szolgáltatásaik nyújtására vonatkozó feltételrendszereket, valamint ellenőrzi annak betartását. Ez az adott rendelő elhelyezkedésétől (szállodai, lakóparki stb.) független, a képviselt szakmán belül országosan egyező, de diszciplínánként heterogén. A szakszemélyzetet illetően már nagyobb kihívásokkal szembesülnek a szolgáltatók, megtalálásuk, megnyerésük és megtartásuk pontosan úgy működik, ahogy más, piaci környezetben működő iparágakban. Jelenleg humánerőforrás szempontból nem egyszerű a helyzet, sem az egészségügy, sem a turizmus területén.

Voltak-e arra vonatkozóan állami erőfeszítések, hogy kifejezetten az egészségturizmus területére vonatkozó képzéseket alakítsanak ki vagy bővítsék a meglévőket? Látható, hogy az ilyen jellegű szaktudás sokrétű ismeretet igényel (egészségügyi ismeretek, nyelv, turizmus). Életszerű egy a területre szabott képzési rendszer megvalósítása?

Az orvos- és egészségügyi képzések témaköre döntően állami feladat, a turisztikai képzéseket jobban kell alakítania a szabadpiacnak. Jómagam azzal büszkélkedhetek, hogy az ország első egészségturizmus szakirányát indítottam el még a Heller Farkas Főiskolán 2003 szeptemberében. A képzés azóta is (jogfolytonosan) zajlik, 2009-től a Budapesti Kommunikációs Főiskolán, 2016-tól a Budapesti Metropolitan Egyetemen. Most fejezzük be a 15. tanévet! Mindig ez volt a legnagyobb szakirány, és a diploma megszerzését követően az itt végzett gyógy- és wellnessturisztikai szakemberek elhelyezkedési rátája is rendkívül kedvezően alakult az elmúlt másfél évtized során. A Metropolitan Egyetemnek van közös programja a Semmelweis Egyetemmel is, itt egészségügyi szervezők képzése zajlik, tehát erősebb az egészségügyi profil. Elmondható tehát, hogy ezek a képzések életszerűek, piaci igény van rájuk, ami nem meglepő, hiszen az utóbbi évtizedek sikertörténetei általában több korábbi, hagyományos szakma metszéspontjain alakultak ki. Esetünkben az egészségügyi és turisztikai tudás ötvöződik, ami igencsak perspektivikus: a WHO kimutatása szerint a turizmus és az egészségügy együttesen 2022-re a világ vezető gazdasági szektora lesz.

Diagnosztikai szolgáltatásokkal – akár komplett laboratóriumi palettával – is bővülnek a szállodák nyújtotta lehetőségek. Miben nyújthatunk többet Magyarországon, amit egy nyugati országból érkező turista nem kap meg a hazájában?

Kényelmet. Ennél kissé bővebben úgy érdemes választ keresni a kérdésre, ha valamivel többet tudunk az adott nyugati országból érkező betegről. Egész pontosan, hogy melyik országból érkezik, valamint hogy milyen egészségügyi biztosítása van, milyen idős vagy akár milyen nemű. Ezek mind befolyásoló tényezők a korrekt válaszadáshoz. Ám valóban, ha a páciens a diagnosztika, terápia, utókezelés folyamatából minél több szolgáltatást egy fedél alatt, hosszas várakozás nélkül igénybe tud venni, annál jobb. Jellemzően egy átlagos nyugati turista – aki a nyaralási időszakát össze tudja kötni egy teljes kivizsgálással, a nyaralásra, pihenésre, kikapcsolódásra szánt idejéből csupán pár órát szeretne erre fordítani –, mindenképpen az otthon megszokott szaktudást élvezheti, ám az otthoninál lényegesen olcsóbban és nagyobb kényelemben.

TUDTA?

A SYNLAB pártoló tagja a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének.

Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz