A víz mikrobiológiai szennyezői
Cikksorozatunk legújabb részében a vizek mikrobiológiai vizsgálatait mutatjuk be részletesebben.
Vizsgálat és felhasználás szempontjából is különbséget teszünk egyes víz kategóriák között. Megkülönböztetjük az élelmiszer előállításhoz és emberi fogyasztásra szánt ivóvizet, a természetes vizektől, amelyen belül elkülönítjük még a felszíni és felszín alatti vizeket; valamint a mesterséges és természetes fürdővizek is külön csoportba sorolandók.
A vizeket adott követelményrendszer alapján vizsgálják mikrobiológiai és kémiai szempontból.
A 49/2015.(XI.6.) EMMI rendelet alapján kell a Legionella kórokozó vizsgálatát elvégezni a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekben. Erre az előző cikkünkben külön tértünk ki. Most a Legionellán felül vizsgált mikrobiológiai szennyezőkről teszünk említést.
Mik az egyes víztípusok mikrobiológiai vizsgálataira vonatkozó előírások?
Az ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeket a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet foglalja össze. Emellett pedig a 178/2002/EK rendelet az ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználásáról tájékoztat. Az ásványvizekre vonatkozó előírásokat pedig külön, a 65/2004 (IV. 27.) rendelet írja le. Ezek alapján az ivóvíz (csapvíz és palackozott ásványvíz) és az élelmiszer-technológiai víz egészségre káros mikrobiológiai szennyezőket nem tartalmazhat. A rendeletek a következő mikroorganizmusok vizsgálataira térnek ki: Escherichia coli, Enterococcusok, Pseudomonas aeruginosa, telepszám 22° C-on és 37 °C-on. Vannak külön indikátor vízminőség jellemzők, amelyek jelenléte egyéb szennyezést jelez: Clostridium perfringens spórákkal és Coliform baktériumok; ezért ezek vizsgálatát is kérhetik.
A 37/1996. X. 18. - közfürdőkre vonatkozó - rendelet megkülönbözteti az ún. töltő-ürítős és vízforgatós medencéket. Ezt figyelembe véve rendelkezik a vizek mikrobiológiai összetételének vizsgálatáról. Az alapvető vizsgálatok részét képezi az E. coli vagy fekál coliform szám meghatározás, illetve a Micrococcus szám. Ezen felül pedig rendkívüli helyzetekben – fertőzés- és/vagy járványveszély, üzemzavar esetén- további mikroorganizmusok vizsgálatára is szükség lehet, mint például Coliform baktériumok, fekális Enterococcusok, Enterális kórokozók száma, P. aeruginosa, S. aureus, stb.
A 78/2008 IV.3. rendelet értelmében a természetes fürdővizek esetében a fürdési igény megkezdése előtt, illetve annak teljes tartama alatt kell a vizsgálatokat elvégezni, melyek kiterjednek a cianobaktérium burjánzásra, a fekális Enterococcusok számra, az E. colira, klorofill-a mennyiségére cianobaktérium dominancia esetén, valamint a cianobaktérium sejtszámra is.
Ha a bakteriális szennyezés gyanúja felmerül, akkor célzott kórokozó vizsgálatot kell végezni. Ilyen esetekben úgynevezett indikátor szervezeteket vizsgálunk, mert jelenleg nincs olyan eljárás, ami egyszerre mutatná ki az összes kórokozót. Ezek az indikátor szervezeteket olyan baktériumok, amelyek melegvérű állatok székletében fordulnak elő.
Mik ezek a kórokozók, hol fordulnak elő, hogyan kerülnek a vízbe és milyen tüneteket okoznak?
Az Escherichia coli a melegvérű állatok tápcsatornájának alsó szakaszában természetes módon előforduló baktérium, azonban bizonyos szerotípusai komoly megbetegedéseket, például vérzéses bélgyulladást, vérzékenységet és vérrögképződést okozhatnak. A baktérium általában állati ürülékkel kerül a külvilágba, de akár fertőzött emberi széklet is szennyezheti a vizet, talajt vagy élelmiszert, ami aztán újabb embereket betegíthet meg.
Ivóvízben jelenléte nem megengedett. Más víz típusokban pedig azért vizsgálják meglétét, mert fekális indikátor, szennyvíz eredetű szennyezésre, vagyis más szennyvízben előforduló kórokozók jelenlétére utal. Hazánk ivóvíz hálózata rendszeresen ellenőrzött, ezért coli fertőzést nagyobb valószínűséggel lehet szerezni szennyezett élelmiszerrel vagy nem megfelelő higiénia révén. Többek között szennyezett fürdővíz lenyelésével, ezért is végeznek a közfürdőkben és a természetes fürdővizek esetében is ellenőrző vizsgálatokat.
A telepszám 22 °C-os és vagy 37 °C-os vizsgálata esetén a mintában előforduló összes élő mikróbát veszik figyelembe, amelyek 22 °C-on, illetve 37 °C-on tenyésznek. Ez a vizsgálat az általános mikrobiológiai szennyezettségről ad képet. Emellett azonban arról is, hogy mennyire képesek a kórokozó baktériumok a megtelepedésre és szaporodásra. A baktériumok ugyanis képesek bizonyos felületeken bevonat-képzésre, ami által egy olyan réteget hoznak létre, amely tökéletes növekedési- és táptalaj más mikroorganizmusok számára. Erre a parametrikus értékre nem szabtak meg határértéket. A telepszám szokatlan növekedése az, ami árulkodó jel lehet és további vizsgálat elvégzését vonja maga után.
Coliform baktériumok számát is rendszeresen vizsgálják mivel ez az érték is bakteriális szennyezettséget jelez. A Coliform baktériumok csoportjába fekális indikátor- és környezeti baktériumok egyaránt tartoznak, de többségében nem patogének. Jelenlétük a vízben nem bizonyítja egyértelműen a fekális eredetű szennyezést, ezért szoktak emellett más paramétereket is vizsgálni. Az általános bakteriális növekedés fokmérőjeként használják ezt a vizsgálatot.
Az Enterococcusok az ember és a meleg vérű állatok normál bélflórájában előforduló baktériumok. Ide tartozik többek között az Enterococcus faecalis is, melynek jelenlétét vagy hiányát vizsgáljuk.
A Clostridium perfringens elsősorban talaj- vagy szennyvíz eredetű szennyezést mutató – szintén - indikátor baktérium. Ennek a baktériumnak a spóráit is ellenőrizni szokták, mert azok ellenállóbak a fertőtlenítésekkel szemben is - vagyis technológiai indikátorok - és jelezhetik, ha nem elég hatékonyak a tisztítási folyamatok, amelyek ilyen módon nem gátolják megfelelően az ellenállóbb baktérium törzsek szaporodását.
A Pseudomonas aeruginosa egy igen ellenálló baktérium, ezért szokták multirezisztensként is emlegetni. Jelzi a vízhálózat biofilm szennyezettségét, mivel különböző felszíneken képes megtapadni, például szerelvényeken vagy akár az otthoni ivóvíz utótisztító berendezéseken.
A Micrococcus családon belül a Staphylococcus aureus meglétét szokták vizsgálni, mivel ez egy ún. ubikviter – mindenhol előforduló – baktérium törzs, ami potenciális kórokozó.
Összességében elmondható tehát, hogy tájékoztató jellegű vizsgálódás esetén, valamint rutin ellenőrzéseknél a vízben vizsgált paraméterek a(z): Coliform baktériumok száma, Escherichia coli (vagy fekál Coliformok), Enterococcusok száma, illetve a 22 °C-os telepszám.
További részletes bakteriológiai vizsgálat esetén ezeken felül még vizsgálják a telepszámot 37 °C-on, illetve a Clostridium perfringens és Pseudomonas aeruginosa szám értékeit.
Bizonyos vízközegekre rendelet szerint más mikroorganizmusok vizsgálatát is előírhatják. Az előbbi felsorolás során a legáltalánosabbakra tértünk ki.
A SYNLAB Hungary Kft. Víz- és Élelmiszervizsgáló Laboratóriuma vízvizsgálatok széles skálájával és több éves szakértelemmel várja a megrendelői megkereséseket. Laboratóriumunk által végzett összes vízvizsgálathoz igény esetén biztosítunk akkreditált mintavételt is. Amennyiben saját célú vízminőség vizsgálatot szeretne, behozott mintából is elvégezzük a teszteket. Megrendelés és bármilyen felmerülő kérdés esetén keressen bennünket a KornyezetKemia@synlab.com e-mail címen vagy kirendeltségeink elérhetőségein, amelyeket honlapunkon megtalál.
Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz