A légszennyezettség jelenti az egyik legfőbb egészségügyi kockázatot

A levegőszennyezés káros hatásai átlagosan csaknem három évvel rövidítik meg az emberek életét a világon – állítja egy a sciencedaily.hu-n közzétett tanulmány.


Ma a szennyezett levegő komoly közegészségügyi veszélyt jelent. Közismert tény ugyanis, hogy a minél tovább tartó levegőszennyezés növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések kockázatát. A Max Planck Kémiai Intézet és a mainzi egyetemi orvosi központ tudósai egy új tanulmányukban azt számították ki, hogy a légszennyezés miatti várható élettartamcsökkenés nagyobb, mint sok más kockázati tényező -így a dohányzás, a fertőző betegségek vagy az erőszak - esetében.

A levegőszennyezés 8,8 millió (!!) idő előtti halálesetet okozott világszerte 2015-ben. Ezzel az egy főre eső várható élettartam átlagosan 2,9 évvel csökkent. Ezzel összehasonlítva: a dohányzás átlagosan 2,2 évvel (7,2 millió haláleset) csökkenti a várható élettartamot, a HIV / AIDS 0,7 évvel (1 millió haláleset), parazita által terjesztett más betegségek, mint például a malária - 0,6 évvel (600 000 haláleset). „A korai elhalálozásért felelőssé tehető légszennyezettség miatt 19-szer többen halnak meg, mint maláriában, 17-szer többen, mint erőszakban és 9-szer többen, mint HIV vagy AIDS betegségben” - mondta Jos Lelieveld, a Max Planck Kémiai Intézet igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A most megjelent tanulmány elsőként vizsgálja világszerte a levegőszennyezésnek az emberi egészségre gyakorolt átfogó hatását, összehasonlítva más kockázati tényezőkkel. A Max Planck Kémiai Intézet és a mainzi egyetemi orvosi központ tudósai a scinecedaily.hu-n megjelent tanulmányukban kiszámították, hogy milyen mértékű lehet a légszennyezés által okozott várható élettartamcsökkenés más kockázati tényezőkéhez, például a dohányzáshoz, a fertőző betegségekhez vagy akár az erőszakhoz képest. "A különböző, mindenre kiterjedő kockázati tényezők összehasonlítása azt mutatja, hogy a környezeti levegőszennyezés az egyik fő oka a korai halálozásnak és a várható élettartam csökkenésének, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében" - mondta Thomas Münzel, a mainzi egyetemi orvosi központ kardiológiai központjának igazgatója és a cikk társszerzője.

A tudósok megvizsgálták a szennyező anyagoknak való kitettség és a betegségek előfordulása közötti összefüggéseket. A szennyező anyagok - elsősorban a finom részecskék és az ózon -világméretű expozíciójának kiszámításához a kutatók légköri kémiai módszert használtak. Ezután egyeztették az expozíciós adatokat a számos átfogó epidemiológiai tanulmányból ismert mortalitási modellel. Ezek felhasználásával a tudósok megvizsgálták a különféle szennyező források hatásait, megkülönböztetve a természetes (égési tüzek, eolikus por) és az antropogén kibocsátásokat, ideértve a fosszilis tüzelőanyagok hatását is. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a környezeti levegőszennyezés okozta halálozás a legmagasabb Kelet-Ázsiában (35 százalék) és Dél-Ázsiában (32 százalék), ezt követi Afrika (11 százalék), Európa (9 százalék) és Észak- és Dél-Amerika (6 százalék). A legalacsonyabb a halálozási arány Ausztráliában van (1,5 százalék), amely az összes ország közül a legszigorúbb levegőminőségi előírásoknak felel meg.

"Egyre inkább megértjük, hogy a finom részecskék az olyan érrendszeri károsodásokért is felelősek, mint a szívroham, a stroke, a szívritmuszavar és a szívelégtelenség. Ezért rendkívül fontos, hogy a légszennyezést kardiovaszkuláris kockázati tényezőként fogadják el, és hogy ezt külön említsék meg az akut és koszorúér szindrómák, valamint szívelégtelenség okai között – mondta Thomas Münzel, a mainzi egyetemi orvosi központ kardiológiai központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője.

Ha Ön is kíváncsi arra, hogy Ön, illetve dolgozói egészséges levegőben végzik-e tevékenységüket, végeztessen vizsgálatokat!

Részletek  


Forrás

https://www.sciencedaily.com/releases/2020/03/200305135048.htm



Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz