A Legionella-kockázat

Néhány éve „a csapból is” a Legionelláról szóló információhalom ömlött, ma viszonylag visszafogott cikkek születnek a témában. A felelős üzemeltetők és a törvényhozók egyaránt ügyelnek arra, hogy a megbetegedés hazánkban ne fordulhasson elő. A lecsendesült adatdömping vajon a jól behatárolt és folyamatosan ellenőrzött vízminőség miatt lehet?


Wellness, nem kívánatos mellékhatásokkal


Legionella

A Legionella kórokozó igen gyakran kimutatható a civilizált életvitel környezetében előforduló pangó vizekben, így légkondicionáló és hűtőrendszerek kondenzvíztartályaiban, fürdőkben, tusolókban, szökőkutakban, de akár fogászati kezelőegységekben is. Ma már alapvető, hogy a fürdő- és szállodaüzemeltetők folyamatos vízellenőrzéseket végeztetnek, kivédve a bakteriális fertőzések okozta megbetegedések lehetőségét. A Legionella jelenléte azonban jóval nagyobb veszélyt hordozhat, a súlyos tüdőgyulladáson át akár halálos kimenetelű is lehet egy fel nem ismert fertőzés. Ausztriában és Németországban már több évvel ezelőtt létezett egy olyan szabályozás, amely konkrétan rögzítette a tennivalókat a Legionella-fertőzés elkerülésére – mondja Brezovszki Dénes, a Noritix Kft. ügyvezető igazgatója. Talán a fürdők, gyógyfürdők, uszodák üzemeltetői voltak, akik régebben is foglalkoztak a Legionellával, intézkedéseik azonban nem voltak egységesek, szervezettek.

Mindenekelőtt szakértőink segítségével egy kockázatelemzés során felmérjük, hogy milyen veszélyforrások, hibalehetőségek adódhatnak, amelyek miatt elszaporodhatnak a kórokozók. Ha a Legionellát egy pohár vízzel megiszom, nem okoz számomra semmilyen problémát. A gond akkor keletkezik, amikor az ember belélegzi a vízpárát, azaz a vízcseppeket. A közfürdők vagy olyan fürdőkomplexumok, ahol aeroszol képzésére alkalmas elemek is részei az élménynek (pezsgőfürdők, látványelemek), kiemelt fertőzési kockázatot jelentő létesítménynek minősülnek. A gyógyvizeknél viszonylag szerencsés a helyzet, mert bár a gyógyhatás gyengítése miatt fertőtleníteni képtelenség egy ilyen nagy víztömeget, mégis a kiemelten magas hőmérséklet szaporodásra képtelenné teszi a baktériumokat. Abban az esetben viszont, ha egy ellenőrzés következményeként mégis felvetődik a fertőzés problémája, akkor sokkal nehezebb a kockázat mérséklése, a Legionella-veszély elhárítása. Ugyanis ezt speciális módon kell megoldani, mert nem használhatók a hagyományos fertőtlenítőszerek. Mindezek ellenére meg kell említeni, hogy a Legionella- megbetegedések vélhetően aluldiagnosztizáltak. Ez azt jelenti, hogy a betegség sajátosságai folytán a statisztikák nem valósak, hiszen mire kiderülne az ok, már késő, így a diagnózis eredete bizonyíthatatlan marad. Sajnos még mindig elmondható, hogy a lakosság tájékoztatása továbbra is alacsony fokú, ennél sokkal több információ átadását igényelné ez a terület.

Ha például egy szálloda a kommunikációjában egyértelműen megjeleníti, hogy megfelel a Legionella-rendeletben foglaltaknak, és folyamatos ellenőrzéssel biztosítja a védelmet a vendégei számára, az megfelelően megnyugtató lehet minden érintettnek.


A (49/2015. (XI. 6.) EMMI Legionella-rendelet február 4-től hatályos.

A Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekre, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekre vonatkozó előírások betartásáért a létesítmény üzemeltetője, ennek hiányában tulajdonosa felel.

Kockázati közegnek tekintendő minden olyan épített vízrendszer, ahol együttesen adottak az alábbi feltételek:

  • a rendszerben 20–50 °C közötti víz van,
  • a rendszerben fennáll a pangó vízterek kialakulásának veszélye,
  • a rendszer használata során vízpermet (aeroszol) képződik.

Vissza az érdekességek, aktualitásokhoz